Nasaun rua ne’e hotu-hotu iha vontade di'ak, maibé sei hein rezultadu akordu fronteira tasi permanente Austrália ho Timor ne’ebé asina ona ne’e.

“Governu Indonézia sempre prontu tanba ita iha vontade hakarak hametin relasaun di'ak husi nasaun rua ne’e”, dehan Embaixadór Indonézia mai Timor-Leste, Sahat Sitorus, iha Uma Fukun Parlamentu Nasionál, horisehik.

Nia hatutan, Timor-Leste no Indonézia ko’alia kona-ba fronteira rai maran no tasi nian. Baliza terestre nia remata ona no sei falta tasi nian, maibé ne’e fasil ona tanba iha prinsípiu lei marítima UNCLOS nian hodi la’o tuir.

Kuandu atu halo negosiasaun sei envolve mós lider sira, governante no liurai sira ne’ebé besik iha fronteira. Nune’e bele haree hamutuk atu rai rua ne’e bele rezolve ho di'ak.

Tanba ne’e, embaixadór ne’e husu atu reza hamutuk hodi husu ba Maromak hodi bele tulun lideransa nasaun rua ne’e nian atu bele iha espíritu vontade di'ak rezolve fronteira tasi nian ho justu tuir direitu povu nasaun rua nian.

“Ita lakohi hirus malu tan de’it asuntu ki'ikoan ida, maibé ita nia hakarak ne’e atu kria relasaun di'ak iha futuru”, dehan Embaixadór Sitorus.

Negosiadór prinsipál atu halo negosiasaun fronteira marítima Indonézia-Timor sei xefia husi Xanana Gusmão, tanba ne’e hein katak iha tinan ne’e bele hetan rezultadu atu nune’e fó biban ba ita atu haree mós ba iha fronteira aereo nian.

Timor-Leste, Indonézia no Austrália nasaun tolu ne’e iha vontade hanesan tanba hakarak atu hametin relasaun di'ak iha futuru. Problema saida de’it mak atu akontese sempre iha solusaun.

Iha biban ne’e, Governu Indonézia hakarak fó votu parabéns ba Governu Timor-Leste no Austrália ne’ebé asina ona akordu ba tratadu fronteira marítima permanente nian. Hein katak, rezultadu ne’e bele fó vantajen di'ak no justu ba nasaun tolu ne’e iha futuru.

Antes ne’e, Tuir Ministru Petróleu, Hernâni Coelho hatete, Timor-Leste mós sei halo tan negosiasaun fronteira marítima ho Indonézia atu bele hetan ona markasaun loloos tasi nian husi nasaun viziñu rua ne’e.

Timor no Indonézia halo ona nota entendimentu iha 2016 atu ko’alia kona-ba fronteira marítima nian. Tanba ne’e, kuandu akordu tasi ho Austrália remata bele halo revizaun ba termu referénsia ba daruak nian hodi negoseia ona fronteira tasi nian entre Indonézia.