Provedór Virgílio Guterres informa, iha tempu badak PDHJ sei hato’o pedidu fizkalizasaun abstratu Lei Indultu ba Tribunál Rekursu.
“Ami-nia asesór juridiku sira agora sei haree hela ami-nia pedidu ida ne’e, kuandu sira finaliza ona sira sei submete, ami sei haree hamutuk hafoin submete ba Tribunál Rekursu. Espera semana oin ami sei submete ami-nia pedidu ba Tribunál hodi husu Tribunál halo fiskaliza abstratu ba lei indultu,” dehan Virgílio ba jornalista sira, iha edifisiu notariadu, Kolmera, Tersa (16/01).
Razaun husi PDHJ hato’o pedidu ba Tribunál Rekursu hodi halo fiskalizaun abstratu ba Lei Indultu no Komutasaun Pena foun ne’ebé Prezidete Repúblika promulga tanba kontra espiritu Kostituisaun.
“Tanba ida ne’e hamosu injustisa, tanba konstituisaun garantia katak sidadaun hotu-hotu iha direitu atu hetan tratamentu ne’ebé justu, hotu-hotu hanesan iha lei nian oin. Iha ema balun tama prizaun, kumpre pena i hein hela fó indultu seidauk hetan, no ema ne’ebé hetan kazu mai tuir julgamentu, maibé iha ema balun la tama prizaun no sess husi julgamentu hetan indultu.”
“Entaun haree husi prinsipiu justisa ida ne’e kontra prinsipiu konstituisaun. Ida ne’e sai baze fundamentu ba PDHJ atu submete pedidu ba Tribunál atu husu Tribunál halo fiskalizasaun abstratu ba lei indultu,” dehan nia.
PDHJ, nia dehan, iha hanoin ne’ebé hanesan mós ho preokupasaun balun ne’ebé balun hato’o ona katak prosesu atu fó indultu ne’e tenke iha kríteriu ne’ebé klaru.
“Rekezitu mak tenke hanesan lei ida uluk katak ema atu hetan indultu ne’e tenke kumpre ninian pena iha prizaun, atu hetan indultu proposta tenke mai husi Minsteriu Justisa,” dehan nia.
Iha fatin ketak, jurista Timor-oan, José Maria Guterres hato’o ninia preokupasaun no lamentasaun ba lei indultu foun ne’ebé fó kompetensia masimu ba Prezidente Repúblika hodi fó indultu.
“Di'ak liu taka Tribunál, Prezidente Repúblika mak julga buat hotu-hotu, agora laiha kastigu. Iha rekezitu indultu ne'e tenke kastigu lai mak fó indultu, agora sem kastigu, ne'e ita halimar penalizasaun.”
Tuir nia, indultu ne’e bele iha, maibé nia rekezitu ne'e tenke rigór no labele fó arbiru.
“Tribunál penaliza buat hotu-hotu depois ikus mai hetan indultu de'it. Agora indultu ne'e ninia valór ne'e saida? Se ema ida halo krime depois hotu-hotu hetan indultu, entaun di'ak liu lalika iha julgamentu Tribunál, Tribunál taka de'it ona.”
“Tanba ema korruptor boot sira ne'e ema sira ne'ebé iha póder mak sempre halo buat sira ne'e, depois ikus mai indultu, ema dehan ‘untuk apa Tribunál loke?, se loke ikus mai ami bele hetan indultu?’, di'ak liu Tribunál taka,” dehan nia.
Tuir nia, Tribunál ninia forsa mak fó kastigu no kondenasaun, maibé ikus mai ho lei indultu ne'e impata tiha Tribunál nia penalizasaun sira ne'e.
“Aban-bainrua fó fali (indultu) ba ema seluk hanesan António Kalohan ka ema seluk, seluk sente ida ne'e la justu ona, agora ita fó indultu ba ema ne'e mós kestaun ema ne'e importante saida?.”
“Povu ida ne'ebé sofre mós importante, nia faan modo iha merkadu mós nia tenke hetan indultu bainhira nia komete krime ruma, agora tanba sa mak povu kiik-oan sira ne'e la hetan indultu?,” nia kestiona.
