Koordenadór Tais Market, Domingos dos Santos hatete, tais ne’ebé fa’an iha merkadu ne’e vendedór sira mak halo rasik.

Deklarasaun ne’e relasiona ho vendedór Xineza ne’ebé mak fa’an mós tais iha sira-nia loza.

Nia dehan, tais ne’ebé vendedór Xineza sira fa’an ne’e uza hena no sira dezeña de’it hanesan ho tais la’os tais orijinal.

“Ema husi rai seluk mai jiplak fali sasan kultura,” dehan nia iha nia knar-fatin, Kolmera, horsehik.

Tan ne’e, nia husu ba governu atu kontrola vendedór Xineza ne’ebé kopia patrimoniu kultura Timor-Leste.

Entretantu, Kordenadór ne’e informa mós kona-ba rendimentu ne’ebé negosiante sira hetan iha merkadu ne’e katak, maioria rendimentu mai husi ema estranjeiru ne’ebé mai sosa.

“Sasan sira iha ne’e sosa barak liu mak mai husi ema estranjeiru sira. Loron ida hetan kiik liu mak $50, tempu di’ak ida mai hetan to’o $100,” dehan Domingos.

Iha fatin hanesan, Negosiante Marta Pereira da Silva hatete, iha tinan barak nia laran sira moris ho atividade ne’e no sente kontente fa’an iha fatin ne’ebé daudauk ne’e sira fa’an ba.

“Ami la hatene hakerek no lee, ami hatene de’it mak soru-tais depois mai fa’an iha fatin ne’e,” katak nia.

Kona-ba tais ne’ebé Xineza sira kopia, nia husu ba governu atu kontrola se lae bele halo Timor-oan sira lakon vontade atu produs tais orijinal.