Estadu Timor-Leste konsidera Kofi Annan nu’udar belun boot ne’ebé kontribui makaas ba nasaun ne’e iha prosesu konsulta populár no deklara independénsia Timor-Leste, iha 4 Setembru 1999.

“Estadu Timor-Leste hato’o sentidu kondolénsias ba Eis-Sekretáriu Jerál, Kofi Annan tanba nia belun boot Timor-Leste ninia. Nia mós defende kauza Timor-Leste ninia iha tempu ida susar nia laran”, dehan PR Lú Olo, hafoin serimónia selebrasaun Aniversáriu FALINTIL ba dala XLIII, iha Kuartél Jenerál F-FDTL, horisehik.

Xefe Estadu dehan, Kofi Annan deside pozisaun hodi rezolve problema Timor-Leste nian liu husi dalan diálogu maka liu husi referendu. Finalmente referendu akontese duni iha ninia mandatu.

Iha Restaurasaun Independénsia TL nian iha loron 20 Maiu 2002, Kofi Annan mós sai nu’udar sasin ba istória Timor-Leste nian.

Kofi Annan hakotu-iis, iha nasaun Suésia, iha idade 80 hafoin sofre moras.

Kargu ikus ne’ebé Kofi Annan asume maka Sekretáriu Jerál Nasoins Unidas iha tinan 1997 to’o 2006 no troka fali husi Ban Ki-Moon.

Hafoin ida ne’e Kofi Annan hetan mandatu servisu nu’udar Reprezentante Nasoins Unidas nian no Liga Arab ba Suriah iha tinan 2012.