Alterasaun lei ne’e halo hodi bele ajuda servisu KAK nian, tanba Lei Anti Korrupsaun (LAK), ne’ebé sai espera saun ba apoiu servisu komisaun ne’e estagna iha Parlamentu Nasionál.
Artigu sira ne’ebé KAK hanoin atu aumenta ba Kódigu Penál maka inkeritu ba ema ne'ebé derrepente riku, nune’e bele buka tuir ema sira ne'e nia riku-soin mai husi ne'ebé.
Portantu, durante ne’e KAK seidauk bele atu buka tuir ema ne'ebé derrepente de'it riku matak sira ne’e tanba lei seidauk iha.
“Ita seidauk iha lei buka tuir ema sira ne’e ninia riku sira mai husi ne’ebe”, Adjuntu Komisáriu Anti Korrupsaun, Rui Pereira dos Santos, iha Palasiu Prezidensiál, horisehik.
Artigu seluk ne’ebé KAK hanoin ona mak kona-ba fraude konstrusaun. Oinsá bele rekruta obra estadu nian ne'ebé akompaña sira kaer la ho kualidade no abandona projetu sira ne’e bele penaliza atu iha responsabilidade hataan ba iha Tribunál.
Ne’e duni, iha soru-mutu ne’e, KAK husu ideia husi Prezidente Repúblika atu aban-bainrua karik iha proposta lei sira ne’e, bele fó mós influensia polítika hodi dudu prosesu ne’e.
Tanba Xefe Estadu rasik fó resposta pozitivu katak sei apoiu másimu ba KAK atu bele halo servisu prevensaun ho kombate korrupsaun
Entretantu, KAK mós ‘kontesta’ Lei Anti Korrupsaun (LAK) ne'ebé pendente hela iha Parlamentu Nasionál (PN) ba Xefe Estadu, Francisco Guterres ‘Lú-Olo’.
Adjuntu Komisáriu Rui hateten, hasoru malu ne’e diskute oinsá lejizladór futuru mai bele tau matan ona ba lei ne'ebé kaduka ona.
Parpol sei ‘Lohi’ Povu ho Lei Anti Korrupsaun
Lei Anti Korrupsaun sai ona alvu ba partidu polítiku sira ne’ebé oras ne’e daudaun tuur iha Parlamentu Nasionál, maibé durante tempu sira nia ukun la konsege debate lei ne’e rasik.
Ne’e duni, povu tenke matan moris no neon na’in, tanba posibilidade partidu polítiku sira atu lasu tan povu ho lei Anti Korrupsaun ne’ebé Parlamentu Nasionál haluha la debate to’o ohin loron.
Diretór Ezekutivu Programa Motorizasaun Sistema Judisiáriu (JSMP), Luis Oliveira Sampio hatete, kona-ba Lei Anti Korrupsaun hanesan asuntu komprimisiu ne’ebé partidu politku sira uza nu’udar materiál ba kampaña atu bele manan povu nia-votu, maibé ikus mai sira la konsege kumpre sira nia promesa ba públiku.
Durante tinan rua-tolu ikus ne’e, ema barak preokupa ho indísiu ne’ebé komete husi polítiku na’in sira ba kazu korrupsaun, tanba ne’e husu ba Parlamentu Nasionál atu tau prioridade ba projetu Lei Anti Korrupsaun, maibé la akontese.
“Parlamentu Nasionál la konsege fó resposta ne’ebé loos ka di'ak. Preokupasaun sira ne’e no mós Parlamentu Nasionál falla atu interpreta kona-ba importánsia husi Lei Anti Korrupsaun,” dehan nia, iha servisu fatin Kolmera-Dili, horisehik.
Tuir nia, Parlamentu Nasionál la husik sira nia memória institusionál ida ba públiku durante sira nia mandatu.
Tuir loloos, iha kazu balu julga hela uza Kódigu Penál Pekulatu de Uzu, maibé iha ligasaun ho prosesu investigasaun, ne’e mak Komisaun Anti Korrupsaun (KAK) ninia knaar limitadu tebes. Tanba lei ne’e, fó kompeténsia barak ba KAK atu halo investigasaun inklui mós sira bele tama ba fatin sira ne’ebé deskonfia iha indísiu ba korrupsaun no bele fó kompeténsia seluk.
Tanba tuir Kódigu Penál, Ministériu Públiku mak na'in ba asaun hotu-hotu, tanba ne’e investigasaun hotu tenke liu husi autorizasaun Ministériu Públiku.
PN Husu Sosiedade Sivíl Lee KP
Iha fatin ketak, Prezidente Parlamentu Nasionál, Adérito Hugo da Costa dezafia sosiedade sivíl sira ne'ebé ativu ko’alia kona-ba asuntu korrupsaun atu lee kódigu penál asuntu korrupsaun nian, hodi hatene substánsia projetu lei anti korrupsaun ne'ebé agora sei iha prosesu.
Tuir nia, Lei Anti Korrupsaun nu’udar lei subsidiáriu atu halo kompletu Kódigu Penál ne'ebé agora daudaun uza hodi kondena ema sira ne'ebé komete aktu korrupsaun.
Labele jeneraliza katak laiha lei anti korrupsaun, ne'ebé seidauk bele kriminaliza ema sira ne'ebé korruptor, maibé realidade hatudu daudaun ne’e ema barak tama ona ba tribunál hodi tuir prosesu ba sira nia hahalok.
Tanba ne’e, sosiedade sivíl sira tenke buka hatene substánsia husi projetu lei anti korrupsaun ne’e introdús medida foun saida mak diferensa ho kódigu penál ba kestaun anti korrupsaun, kuandu laiha diferensa la presiza lei anti korrupsaun tanba lei kódigu penál iha ona.
Nia hatutan, projetu lei anti korrupsaun agora daudaun sei iha hela faze prosesu, tanba proposta lei ruma tama iha parlamentu nasionál tenke bazeia ba dekretu parlamentu nian atu hamenus ka aumenta.
Parlamentu nasionál hanesan órgaun lejizladór hala’o nafatin knaar. Tanba ne’e, labele dehan projetu lei sira ne'ebé tama mai iha parlamentu nasionál obriga avansa de'it, maibé ikus mai kontra prinsípiu lei fundamentál sira iha konstituisaun.
