Hafoin Prezidente Repúblika promulga Lei Atividade Petrolíferu (LAP) hodi fó biban ba Governu asaun liu 20%, partidu opozisaun halo rekursu ba Tribunál atu halo fiskalizasaun abstrata konstitusionalidade.
Maski prosesu ne’e sei la’o hela iha Tribunál Rekursu, maibé Governu hakarak sosa lalais asaun antes desizaun finál.
Haree ba polémika ne’e, Prezidente Asosiasaun Majistratura Judisiál, Antonino Gonçalves hatete, Governu tenke suspende atividade sosa asaun ne’e tanba fiskalizasaun abstrata ne’e nu’udar forsa obrigatoriu.
Tuir Kódigu Prosesu Penál (KPP) artigu 140 hatete, desizaun Tribunál nian seidauk tuun, atividade tenke suspende hotu tanba kazu ne’e kona-ba osan.
“Desizaun Tribunál Rekursu seidauk hatún Governu tenke suspende hotu atividade lai, tanba fiskalizasaun abstrata ne’e forsa obrigatoriu,” tenik nia, iha servisu fatin, Kaikoli, horisehik.
Nia esplika, bainhira Tribunál hatun desizaun mak deklara katak fiskalizasaun abstrata ne’e iha inkonstitusionalidade, signifika buat ne’ebé halo antes ne’e la vale, liuliu ba lei ne’e.
Fiskalizasaun abstrata kona-ba lei ninia prazu ne’e espesiál, tenke fó prioridade hanesan prosesu baibain nia prazu loron 30 nia-laran Tribunál tenke hatún desizaun.
Desizaun Tribunál bele deside dehan katak lei ne’e iha norma inkonstitusionalidade totál ka lei ne’e konstitusionalidade hotu kedas ou bele parsiál ka balun de’it.
Interpretasaun hanesan mós hato'o husi jurista timoroan, Manuel Tilman katak, Governu seidauk bele implementa LAP tanba laiha dalan jurídiku. Lei ne’e rasik sei pendente hela hodi hein prosesu fiskalizasaun abstrata husi Tribunál Rekursu.
Ne’e duni, nia fó sujestaun katak, bainhira Governu hakarak ezekuta lalais prosesu sosa asaun bele buka alternativa seluk liu husi dalan emprestimu.
“Timor GAP la presiza tuir Lei Atividade Petrolíferu (LAP) tanba sei pendente hela, maibé Governu bele uza dalan komersiál katak husu osan emprestimu husi Fundu Mina-rai”.
Nia esplika, Timor GAP bele foti osan tokon $650 husi Fundu Mina-rai maibé tuir emprestimu lei komersiál nian ho maneira ida husu autorizasaun husi Parlamentu Nasionál.
Nune’e, depois Parlamentu Nasionál aprova atu ba foti tokon $650 ne’e sira haruka rekerimentu ida ba iha Banku Sentrál Timor-Leste la presiza hein desizaun husi Tribunál.
Governu Admite Foti Osan Sosa Asaun
Tribunál Rekursu seidauk pronunsia rezultadu fiskalizasaun abstratu, maibé tuir Prezidente Parlamentu Nasionál, Arao Noe de Jesus, LAP autoriza ona Governu foti osan hodi sosa asaun ConocoPhillips no Shell tanba haree husi natureza lei entra no vigor hafoin iha promulgasaun husi Prezidente Repúblika no publika iha Jornál Repúblika.
“Bainhira lei ida publika ona iha Jornál Repúblika entaun Governu ka sé de’it ezekuta”, dehan nia, hafoin enkontru ho Prezidente Repúblika, iha Palásiu Prezidensiál Bairru-Pité, horisehik.
Entretantu, Prezidente Repúblika rasik hato’o preokupasaun relasiona ho asuntu sosa asaun ne’e. Husu órgaun soberanu sira seluk atu bele kumpre baze legál ne’ebé iha atu labele hamosu difikuldade iha oin.
