Bazeia ba ekipa Diresaun Pekuária no Veterinária hala’o estudu analiza, kondisaun dadus hatudu katak laiha ona moras gripe manu (flu burung) iha nasaun Indonézia.
Diretór Jerál Pekuária Veterinária, Domingos Gusmão hateten, bazeia ba despaxu husi Ministru Agrikultura no Peska (MAP), Estanislau Aleixo da Silva ekipa estudu relata katak bele negósiu fila-fali ba importasaun naan manu no mós manu moris husi Indonézia.
Iha tinan 2004, Indonézia hetan gripe manu ne’ebé nia númeru sa’e makaas. Ne’e duni, Governu Timor-Leste deside hodi pendente importasaun naan manu husi nasaun viziñu ne’e.
Momentu ne’e Governu foti desizaun hodi hapara imediatamente importasaun naan manu ne’e tanba, Timor-Leste foin ukun-aan no rekursu umanu sei limitadu hodi halo atendimentu ba moras ne’e.
Maski nune’e, iha tinan kotuk, MAP forma ekipa ida hodi haree diretamente prosesamentu produsaun naan manu iha Indonézia.
“Konkluzaun katak laiha ona perigu ba Timor se karik ita rekomenda Indonézia importa manu mai iha ne’e”, tenik Domingos, iha servisu fatin, Komoro, horisehik.
Husi rezultadu analiza ne’e, governu fó liberdade ba kompañia sira bele hatama ona produtu naan manu no manu moris husi Indonézia.
Nune’e, ekipa analista MAP nian hasoru malu ona ho Ministériu Saúde, Ministériu Komérsiu Indústria (MKI), AIFAESA no Ministériu Interiór hodi kria sistema ida atu bele kontrola.
Sira-nia rekomendasaun ba Konsellu Ministru aseita katak iha Indonézia sira aplika ona seguransa ne'ebé di’ak no sistema sira aplika rigorozu. Tanba ne’e, bele importa manu husi Indonézia no mós manu moris para bele hakiak hodi dezenvolve ekonomia rai laran.
Kona-ba hakiak manu iha kritériu ida katak fatin ne'ebé atu produsaun manu tenke analiza risku, kuandu seidauk halo analiza sei pendente, nune’e mós haree ba iha bio seguransa no kímika hafoin bele rekomenda atu loke.
Durante ne’e nasaun sira ne'ebé importa naan manu mai ne’e mak hanesan Brazíl, Amérika, Austrália, Nova Zelándia, Singapura, Malázia, maibé sira ne’e bazeia ba rekomendasaun OIE hanesan organizasaun mundiál saúde animál nian tanba sira livre husi moras manu nian.
