Vise-Prezidente Bankada FRETILIN, Francisco Branco hatete, inkéritu parlamentár ba adjudikasaun direta va projetu infraestrutura ne’ebé halo iha Governu anteriór, ameasadu atu la realiza tanba iha tentativa atu difikulta prosesu ne’e.
Inkéritu parlamentár ne’e importante tebes tanba liga ho osan Estadu, tanba ne’e antes atu halo pagamentu ba projetu sira tenke verifika uluk legalidade tomak iha prosesu adjudikasaun ne’e.
“Ami la kompriende tansá iha fali tentativa atu taka dalan ba inkéritu parlamentár ida ne’ebé sei buka atu hatuur desizaun hotu-hotu iha lei nia okos”, dehan nia, iha Uma Fukun PN, foin lalais ne’e.
Nia dehan, adjudikasaun ba projetu 142 ho valór osan $345.671.344 ba kompañia lubuk ida, ne’ebé la tuir prosedimentu legál aprovizionamentu no rekizisaun bens no servisu.
Branco haktuir Diretór Sekretariadu Grande Projetu (SGP) Crispim Fernandes, iha nia karta ba Ministru Planeamentu ho Investimentu Estratéjiku (MPIE), iha loron (3/8/2017) katak, projetu 142 ne’e tama kategoria projetu foun no seidauk tama faze planeamentu, orsamentasaun, no mós seidauk hetan aprovasaun husi PN no promulgasaun husi Prezidente Repúblika.
Tuir Lei Fundu Infraestrutura ho lei númeru 13/2009 Jestaun Finansas katak, kontratu hotu-hotu ne’ebé boot liu tokon $5 tenke sujeita ba jurisdisaun kámara kontas nian.
Maibé, iha indikasaun ajénsia Governu nian hanesan Ajénsia Dezenvolvimentu Nasionál (ADN) fahe fali projetu sira ne’ebé ho valór liu tokon $5, maibé sira hatún ninia folin hodi nune’e lalika hetan inkéritu husi kámara kontas. Situasaun ne’e presiza tebes atu halo justifikasaun ne’ebé di'ak ba públiku.
Irregularidade hirak ne’e obriga Bankada FRETILIN ne’ebé apoiu husi Bankada Partidu Demokrátiku (PD), iha loron (7/9) rekere atu harii Komisaun Inkéritu Parlamentár.
Hafoin hatama rekerimentu iha semana tuir mai Prezidente PN deside hapara tiha atividade PN nian durante semana ida, tanba ne’e ha-tarde prosesu harii Inkéritu Parlamentár ne’e.
Iha fatin hanesan, Presidente Bankada CNRT, Duarte Nunes, hateten, naran deputadu sira ne’ebé atu envolve-aan iha komisaun inkéritu Parlamentár ne’e parte husi CNRT no PD hatama ona, maibé sira seluk mak seidauk.
Prosesu ne’e atrazadu tanba bankada proponente sira la hatama rekerimentu aneksa kompletu ho naran ne’ebé presiza. Tanba ne’e, Diresaun Plenária (DIPLEN) halo nota téknika dehan la kompletu, entaun sei hein halo kompletu didi'ak husi bankada proponente.
Haree husi tempu ne’ebé iha sei bele hela karik uza ho másimu, lae mós la afeta ba prosesu pagamentu, tanba iha rekerimentu ne’e kestiona oinsá kompañia sira hetan projetu ne’e, maibé ba pagamentu Governu iha ona osan ne’ebé prosesu pagamentu sei kontinua la’o bain hira haree projetu remata ona nia kualidade di'ak tenke selu la'ós halo inkéritu ne’ebé la selu ne’e lae.
“Kompañia sira ne’e la sala, ema ne’ebé fó projetu ne’e mak karik la tuir prosedimentu. Entaun, sira ne’e mak sala lori sira ba Tribunál”, dehan nia.
Hataan ba kestaun ne’e, Prezidente PN, Arão Noe hatete, rekerimentu ne’ebé mak parte husi Bankada FRETILIN hatama ne’e simu hodi baixa ba iha DIPLEN atu haree nota tékniku, maibé sira haree dokumentu ne’e inkompletu tanba ne’e husu fali ba proponente atu halo kompletu.
Alende ne’e, iha reuniaun bankada husu ona ba lider bankada atu ida-idak hatama ona sira nia naran atu sai hanesan membru ba Komisaun Inkéritu Parlamentár, maibé to’o agora seidauk hatama naran.
“Membru sira ne’ebé atu mai iha komisaun ne’e ne’e fahe tuir proporsionál FRETILIN na’in haat, CNRT na’in tolu, PLP rua 2, PD na’in ida no KHUNTO na’in ida, mas to’o agora seidauk hatama naran, tanba ne’e la'ós meza nia sala” dehan nia.
Iha kritika balun ne’ebé mosu katak atu legaliza komisaun ne’e tenke lori ba Plenária atu debate no aprova. Tanba ne’e, haruka ona ba iha asesór sira atu haree ba asuntu ne’e hein hatama ba ajenda atu bele halo bele lori ba plenária hodi diskute no deside.
Arão hatutan, prosesu ne’e tarde la'ós Presidente PN mak intervein, maibé ne’e lider bankada hotu-hotu nia responsabilidade, tanba atu haruka naran husi bankada mai ne’e la'ós Presidente PN mak ba hili.
