Eis Ministra Justisa, Lúcia Lobato hateten, karta aberta ne’e loke dalan ba prokuradoria sira atu halo investigasaun ba Prezidente Tribunál Rekursu (PTR) no Prokuradór Jerál Repúblika (PJR).

Nia dehan, karta aberta ne’e tenke iha diskusaun ida, liuliu kona-ba kestaun balun ne’ebé tau perigu fiar povu nian ba justisa rasik.

“Tribunál tenke halo serbisu ida ho imparsialidade duni ho dignidade duni atu nune’e povu bele fiar Tribunál nia serbisu atu bele justisa ne’e iha duni ita nia rain,” dehan Lúcia Lobato, iha ninia rezidénsia Bidau-Dili, horisehik.

Tuir nia, buat ne’ebé Xanana hakerek iha karta ne’e loos. Ba Timor-Leste ne’e sai dezastre boot kuandu kombate korrupsaun ne’e haree de’it ba polítiku na’in sira ne’ebé ukun no ministru sira, maibé la haree ba autór judisiáriu sira.

Tanba ema inosente sira dala ruma haree katak juis no prokuradór sira ne’e hotu-hotu ne’e moos.

“Ha'u la dehan katak hotu-hotu halo buat aat ruma, maibé karta ne’e fó preokupasaun boot ba ita,” tenik nia.

Tuir nia, asuntu ne’e tenke sai tema prinsipál atu debate hodi reforsa sistema judisiál au mezmu tempu halo reforma substansiál ba ita ninia Tribunais sira,” dehan Lúcia.

Nia dehan oinsá mak ema atu fiar ba setór judisiáriu kuandu ninia na'i ulun rasik hetan situasaun ida hanesan daudauk Maun Xanana hakerek iha karta laran.

Tuir nia, tribunál sira serbisu moos kuandu sira nia na’i ulun sira ne’e moos, tanba bainhira sira nia na’i ulun sira ne’e komesa tama iha brinkadeira, entaun difisil tebes ema atu fiar ba tribunál.

“Ha'u hein katak ho publikasaun ida ne’ebé sai ona iha Jornál INDEPENDENTE Prokuradór sira kaer ba jornál ne’e atu buka tuir loos ka la loos, klaru iha nia prosedimentu rasik. Halo nusa mak atu halo investigasaun ida ba Prezidente Tribunál Rekursu halo nusa mak atu halo investigasaun ba Prokuradoria Jerál Repúblika,” tenik Lúcia.

Xanana Komete Krime Tolu

Entretantu, Diretór Ezekutivu Asia Justice and Right (AJAR), José Luis Oliveira hateten, karta aberta Xanana Gusmão nian fó risku ba judisiáriu Timor-Leste nian.

Tanba ne’e, Ministériu Públiku (MP) no Komisaun Anti Korrupsaun (KAK) tenke loke investigasaun ba kazu ne’e sira ne’ebé identifika liu husi karta aberta ne’e.

Tuir nia, karta aberta ne’e hanesan interferénsia ba servisu judisiáriu nian ne’ebé bele tama kategoria krime koasaun ba majistratura, krime obstrusaun ba justisa no krime denunsia kalonioza.

“Ministériu Públiku (MP) no Komisaun Anti Korrupsaun (KAK) tenke book-aan tanba kazu ne’e sériu,” tenik José Luis.

Ne’e duni, José Luis dehan, Ministériu Públiku tenke hahú loke ona investigasaun hasoru Xanana Gusmão, Prezidente Tribunál Rekursu (PTR) no Prokuradór Jerál Repúblika (PJR) bazeia ba karta aberta ne’e.

Tuir nia, loloos Maun Boot Xanana tenke hatudu ezemplu di'ak no hahú dezenvolve setór judisiáriu. Labele hatudu dalan ba jerasaun foun sira hodi hatuur fali hukum rimba iha nasaun ne’e.

To’o Notísia ne’e publika, diáriu ne’e seidauk halo konfirmasaun ba Prokuradór Jerál Repúblika (PJR) no Prezidente Tribunál Rekursu (PTR).

Tinan Lima PN ‘Impotente’

Parlamentu Nasionál kaer ukun besik tinan lima (5) ona mais ‘impotente’, tanba seidauk produs lei estruturante ba setór justisa.

“Sira la aprova nein lei ida, foin mak aprova ida atu kontrata juizes malae sira fila-fali mai ho tan indultu,” tenik Eis Ministra Justisa, Lúcia Lobato.

Tuir nia, iha situasaun ida difisil hanesan ne’e, kuandu hotu-hotu la tau esforsu hamutuk atu hadi’a sistema ne’e. Ne’e duni, sei hetan susar boot kuandu ho sistema judisiál hanesan ne’e. Workshop no diskursu la rezolve problema, presiza asaun konkretu ida.

Asaun konkretu Timor-Leste iha planu estratéjiku ba setór justisa, lei ne’e aprova kedas iha tinan 2010 bainhira nia rasik sei kaer pasta nu’udar Ministra Justisa no sei relevante to’o agora.

“Halo mak tenke hasa’e rekursu umanu, halo nusa mak hadi’a situasaun ba tribunál sira atu servisu, hadi'a investigasaun kriminál, promove juis sira para atu kapasita sira di'ak liu fó ba sira vontade, motivasaun oinsá mak sira atu serbisu di'ak liu,” dehan Lúcia.

Mais tanbasá mak juis sira laiha direitu ba ida ne’e, tenke fiksa Lei klaru ida ba sira halo nusa maka halo promosaun ba sira. Atu promove juis sira tenke iha prosesu duni se laiha halo nusa mak atu motiva juis sira nia serbisu.

Tanba ne’e, presiza tau atensaun ba kestaun sira ne’e se lae mak sei sai dezastre boot iha Timor-Leste.