“Kazu krime korrupsaun ba hotu-hotu, ba oin, mai kotuk, sira bé uluk liu tiha ona mak iha investigasaun hetan ne’e, bolu par detekta sira-nia rikusoin ne’e mai husi ne’ebé, la’os ba oin de’it,” dehan Deputadu Joaquim iha PN, Tersa (21/07).

Tuir Joaquim ho lei MPKK ne’e halo Komisaun Anti Korrupasaun (KAK) nia nehan komesa kro’at hodi kombate korrupsaun iha Timor-Leste.

“KAK nia nehan agora kroat liu ona, tanba nia kompetensia atu hala’o verifikasaun,” dehan Deputadu Joaquim.

Nia dehan, iha periodu verifikasaun dadus bainhira iha indisius kriminais, lei MPKK fó kompetensia ba KAK atu koopera ho Ministeriu Públiku ne’ebé sai nu’udar na’in ba investigasaun, no MP bele autoriza hodi delega kompetensia ba KAK ka PM foti inisiativa rasik hodi prosesu ne’e bele la’o nafatin.

“KAK nia kompetensia mak kona-ba kombate korrupsaun ne’e absoluta, maibé atu halo investigasaun kriminal ne’e kompetensia Ministeriu Públiku tuir konstitusaun,” nia hatete.

Kona-ba foti artigu sira iha kodigu penal hodi tau fali ba MPKK, Joaquim hatete, Komisaun A deside foti artigu hirak ne’e tanba iha ligasaun.

“Ita foti husi kodigu penal hodi mai tau tiha iha MPKK materia sira ne’ebé koalia kona-ba korrupsaun, seluk iha ne’ebá, tanba kuandu mosu korrupsaun lei aplikavel ne’ebé baibain uza tiha ona.”

“Se ita foti iha kodigu penál materia hanesan, mais halo mudansa definisaun kona-ba pena, entaun ida kódigu penál tenke revoga tiha, ne’ebé aplika de’it mak iha lei MPKK, tenke uza ida de’it,” nia esplika.

Nia hatete, Lei MPKK nu’udar lei espesifiku ida ne’ebé tuir problema no asuntu ne’ebé mak iha ligasaun ho korrupsaun, ho objetivu atu orienta sidadaun sira, liu-liu politiku sira atu assume kargu tenke prepara an didi’ak, labele hakfodak, tanba sira halo deklarasaun rikusoin.

“Lei MPKK la’os mai atu tau todan ba ema hotu-hotu atu ba kastigu, maibé atu orienta ema par labele ba hetan kastigu, ida ne’e mak lei nia objetivu,” nia dehan.

Moolok ne’e, Deputadu Bankada CNRT, Arão Noe de Jesus Amaral ladun fiar katak Lei MPKK ne’e sei fó nehan ba KAK.

“Relasaun ba lei ne’e, ita haree didi’ak, leis hanesan ema barak dehan katak lei mai mak foin fó nehan ba KAK par bele halo nia kna’ar, ha’u ladun fiar, tanba mosu iha ne’e, kuaze  transfere artigu sira mai husi Kódigo Penál, iha krime rua ka tolu  hamosu tán iha ne’e,  artigu barak liu iha ne’e mak deklarasaun bens  kauze 70 artigus,” dehan nia iha PN, Segunda (20/07).

“Ha’u hakarak dehan de’it katak leis ne’e aumenta de’it balun, rua ka tolu ida mak foun, maibé restu transfere de’it saida mak  iha ona, tanba ne’e mak ha’u la konkorda dezde uluk kedas katak laiha lei ba KAK, tanba ne’e korrupsaun buras,” nia hatete.

Entretantu Lei MPKK rasik seidauk haruka ba Prezidente Repúblika Francisco Guterres Lú Olo, tanba komisaun seidauk halo redasaun finál.