Iha 23 Novembru ne’e, Primeiru Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão, akompaña husi Ministru Justisa (MJ), Sergio da Costa Hornai, no Sekretariu Estadu Terras no Propriedade (SETP), Jaime Xavier, tuun hodi haree prosesu eviksaun ba Veronica ho nia familia.
PM Xanana hatete, Tribunál duni sai tiha ferik ne’e husi nia uma maske uma ne’e Tentara Nasionál Indonézia (TNI) mak halo ba ema kbiit la’ek sira.
“Nia hela iha ne’e kleur, maibé uma ida iha kotuk ne’e mai halo uma rabat liu mai no lori fali karta ba iha Tribunál, horseik mai iha ne’e duni hasai ona ferik ne’e,” dehan PM Xanana liu husi komunikadu imprensa ne’ebé INDEPENDENTE asesu husi media Gabinete PM, Sabadu (23/11).
PM hatete, foin daudaun iha Parlamentu Nasionál (PN) diskute kona-bá oinsá hadi’a sistema justisa.
“Ida ne’e mak horbainhira ita ko‘alia barak iha Parlamentu Nasionál kona-bá reforma seitór justisa. Ha‘u promete ona atu mai toba iha ne’e, maibé tanba hanesan Primeiru Ministru, ohin (Sabadu) ha’u tenke ba Oekusse, la’e ha’u mai toba iha ne’e no Tribunál mai duni ha’u ba,” dehan nia.
Xanana dehan, nia prezensa atu bolu antensaun de’it bá seitór justisa katak ida ne’e labele, tanba rai na’in rasik mak ko’alia katak nia antrega rai ne’e ba ferik Veronica.
“Ha’u mai iha ne’e atu dehan de’it katak iha semana mai ne’e ha’u sei bolu advogadu ida ne’ebé mak koñese Lei atu bele defende lia loos no karik bele halo rekursu extraordináriu.”
Xanana dehan tán, uma na’in ida ne’e kala osan barak ne’ebé nia mai halo uma rabat loos ho ferik nia uma no ba husu tan Tribunál hodi hasai tiha ferik ne’e.
“Ha’u la’os akuza ema maibé situasaun sira hanesan ne’e mosu tanba dala ruma tanba nia ferik ona, no laiha osan atu selu juiz ruma karik no sleuk tán.”
Tuir Xanana, iha kazu barak ne’ebé nia simu no sei entrega direta ba MJ no SETP atu bele haree no buka hatene tanba saida mak mosu problema sira hanesan ne’e.
Iha fatin hanesan, Ministru Sérgio hatete, Timor-Leste opta Estadu Direitu, tanba ne’e justsia tenke bá ema hotu-hotu, justisa tenke halo ho objetividade, justisa tenke halo ho independente, no halo ho imparsiál.
“Tanba ne’e mak ita hotu nia ezersísiu atu bele proteze ita-nia sidadaun sira, atu haree direitu ba propriedade ho objetiva. Ida ne’e mak Estadu hakarak. Kuandu iha desizaun sira ne’ebé mak mosu ona, presiza iha koordenasaun institusionál no klaru katak ita iha idaidak ninia independénsia maibé ita iha interdepedénsia iha servisu sira.”
Tan ne’e, hanesan Ministru Justisa, sempre iha atu oinsá mak assegura inan feton ne’e ba iha direitu sira ne’ebé mak nia bele rekorre no ba buat ne’ebé mak merese duni no tanba mós karik iha deireitu balun ba iha posse duradura, katak ema ne’ebé mak hela kleur iha fatin ne’e.
“Ha’u seidauk bele pronunsia buat balun kle’an liu maibé ha’u hakarak hatete katak, Ministériu Justisa sei halo ezersísiu ruma atu bele fó asisténsia másimu ba ita-nia inan feton, bá direitu ne’ebé mak merese nia hetan bá rai no mós ba fatin ida ne’e,” governante ne'e promete.
Sekretáriu Estadu Jaime hatete, nia hatene di’ak uma ne’e no rai ne’e ninia estatutu tanba iha tempu Indonézia nia servisu iha Agraria hafoin muda ba Badan Pertanahan Nasionál Kabupaten Dili.
Uma ne’e, nia dehan, TNI sira halo iha kedan tempu Indonézia nian hodi fó ba ema kbiit la’ek sira.
Inan feton ne’e, nia dehan, hetan hotu uma ida ne’e no bele haree uma kalén sira ne’e mak uma ne’ebé Indonézia halo no husik hela seidauk sobu dezde 1985.
Rai ne’e, desde tempu Portugés pertenese ba rai Estadu tanba laiha ema ida mak okupa no iha Tempu Indonézia militár sira halo tán uma ne’e ba ema kbiit la’ek sira, signifika rai ne’e Estadu nian duni.
“Tanba ne’e maka bainhira iha desizaun ruma presiza duni informasaun. Hanesan Primeiru-Ministru ho Ministru Justisa dehan ona, katak, iha tempu badak sei buka duni advogadu ida atu bele halo rekursu estraordináriu ida atu bele haree loloos kona bá lia loos ne’e,” dehan Komunikadu.
Ema hotu-hotu iha direitu atu bele hetan rai pedasuk ida hodi hela, tuir buat ne’ebé mak konsagra ona iha artigu 54 Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste (K-RDTL) nian no oinsá maka Governu assegura ema sira ne’e tuir Lei.
Knaar SETP iha knaar atu asegura ema inklui ferik kbiit laek ida-ne’e atu bele hetan netik fatin ruma bá nia hodi hela. Iha K-RDTL artigu 78 dehan tán katak, bele halo uma di’ak ruma bá nia karik, iha fatin ida-ne’e.
“Kona-bá rai ida-ne’e ha’u hatene di’ak tanba ha’u uluk servisu duni durante tempu naruk iha área ida ne’e,” nia hatete.
Entretantu, Verónica espressa sentimentu triste tanba Tribunál mai duni sai husi fatin ida ne’e maski nia hela durante tempu naruk nia laran.
“Sira mai duni tiha ha’u atu sai husi ne’e no ha’u hatan hanesan ne’e katak se rai ne’e ha’u fó bá Estadu karik ha’u satisfás, maibé sé ha’u f´p bá ema ne’e entaun ha’u la satisfás, tanba ida ne’e ha’u triste nafatin.”
“Ha’u-nia la’en mate tanba rai ida ne’e no ha’u laiha direitu ba rai pedasuk ida atu hela. Sé ha’u ema mai husi nasaun seluk karik, entaun haruka tiha ha’u ba hela iha nasaun ne’ebá nian. Koitadu ha’u terus tinan haat ona hela iha liur, toba de’it iha fahi luhan laran ohin mai hasai tan ona ha’u,” dehan Veronica ho mata-been.
