“Ha’u husu governu oinsá fatin merkadu Taibesi di’ak liu muda ba fatin seluk, nune’e fatin ne’e ita konserva hanesan fatin istóriku ba libertasaun nian, tanba se ita ko’alia ukun rasik-aan ita tenke iha prova no evidénsia ba fatin sira ne’e,” dehan Deputadu Bankada CNRT, Natalino do Santos iha Plenária Parlamentu Nasionál, (19/03).
Nia hatutan, Taibesi nu’udar fatin ida importante bainhira aman no maun sira ne’ebé uluk nu’udar tropa iha tempu Portugés nian iha tempu ne’ebá bainhira iha tempu revolusaun fatin ne’e ba Aileu no Taibesi hanesan, fatin istórika ne’e be hahu hodi halo rezistensia hasoru kolonializmu no ikus hasoru invasor sira.
Tuir nia katak, karik iha problema ho merkadu Taibesi di’ak liu, governu bele aloka fila fali merkadu Taibesi ba fatin seluk, no fatin ne’e hela ba fatin istória ka sai fatin muzeun para iha futuru konserva hanesan istória luta ba libertasaun.
Nune’e mós, Deputadu David Dias Ximenes “Mandati”, hateten Taibesi uluk zona militar 7 Kuartel Jeneral mak agora fundasaun Falintil okupa no fatin ida merkadu ne’e iha kompañia ida intendénsia mak iha ne’e ba duni.
“Loos ne’e nu’udar fatin istóriku, maibé uluk tau merkadu iha ne’e ba governasaun ne’ebé lidera husi Kay rala Xanana Gusmao nu’udar Primeriu Ministru, mak tau duni iha ne’ebá, agora hakarak hasai fatin merkadu ne’e atu tau fali ba ne’e be, buka fatin took lai mak muda merkadu, ha’u laiha kometariu atu dehan fatin istóriku ka fatin militar sira nian ne’e loos,” hatete nia.
Nia hatete, maibé agora merkadu iha ne’e ba tiha ona, se fatin sira hanesan kompañia Maubisi, Aileu, ecave 6 Atabae, ecave 5 Bobonaro, Oecusse ne’e baze militar hotu, se ita tau fatin sira ne’e sai fatin historiu hotu, depois fatin iha ne’e be mak atu halo buat ruma fali ba povu ne’e .
“Dehan atu konserva hanesan fatin istória, husu ba sira, fatin istóriku ne’e oinsá ninian, i fatin sira ne’e hanesan istóriku hotu depois oinsá ho ita nia povu,” tenik nia.
Nia hatuir, loloos istóriku ne’e ba fatin tertentu deit, la’ós fatin hotu-hotu kedas, atu dehan iha ne’e ba baze militar tempu Portuges sira nian ne’e loos, depois sai fali Indonezia sira nian ne’e mós loos, maibé uluk sira mak tau merkadu iha ne’e ba depois, hakarak hasai fali buka fatin ba depois mak hasai.
Entretantu, iha kolonial Portugés Taibessi sai hanesan fatin baze ba militár ka kuartel ba tropa Portugés nune’e mós iha invazaun Indonézia nafatin fatin konsentrasaun ba militár sira.
