Sábadu, 07 Dezembru 2019 | Login
Prokuradór Jerál Repúblika, José da Costa Ximenes Prokuradór Jerál Repúblika, José da Costa Ximenes

PJR Rejeita Autór Droga Halai Featured

DILI: Ministériu Públiku rejeita informasaun ne’ebé espalla iha públiku katak deskonfia autór hatama droga, halai sai ona husi Timor-Leste. 

Prokuradór Jerál Repúblika (PJR), José da Costa Ximenes, rejeita informasaun ne’ebé espalla katak arguidu ba kazu hatama droga ho inisiál AXP halai sees ona husi Timor-Leste.

“(Nia) la halai tanba Tribunál aplika medida koasaun proibisaun auzénsia. Nia pasaporte iha hela Tribunál nia-liman. Nia sidadaun Timor. Nia atu halai ba ne’ebé”, dehan nia, dehan nia ba jornalista sira hafoin remata enkontru semanál ho Prezidente Repúblika iha Palasiu Prezidensiál Bairru-Pité, Segunda (06/5).

Nune’e, nia mós rejeita informasaun kona-ba materiál prima ne’ebé lakon. Antes ne’e materiál deskonfia droga iha kilograma 250, maibé dadus ne’ebé Ministériu Públiku aprezenta ba Tribunál hela kilograma 220 no iha kilograma 30 maka lakon.

PJR hateten, faktu ne’ebé Ministériu alista mai husi packing list materiál ne’e iha kilograma 250, maibé bainhira halo apreensaun no konfirma fila-fali ai-moruk ne’e ninia naha purvolta kilograma 220.

“Ida ne’e matéria investigasaun ne’ebé sei hatene loloos, tanba ne’e la lakon”, tenik prokuradór José.

TR sei Estuda Rekursu Aplikasaun TIR

Rekursu ba kazu droga ne’ebé sei iha prosesu investigasaun laran, Tribunál distritál Dili (TDD) haruka ona ba Tribunál Rekursu (TR), iha loron 3 fulan-Maiu 2019, tuku 17:30 lokraik, hodi hein desizaun finál.

“Iha rekursu ne’e atu altera ba prizaun preventiva ka mantein nafatin desizaun husi primeira distánsia nian,” dehan fonte ne’ebé lakohi fó sai ninia identidade ne’e, iha Dili, horisehik.

Nia dehan, akta husi Ministériu Públiku no mós defeza nian Tribunál junta hamutuk ona no haruka ona ba TR hodi hein desizaun finál.

Iha parte seluk, fonte kredivel husi Tribunál Rekursu mós deklara katak, agora daudaun ne’e rekursu ba kazu droga Tribunál Distritál Dili haruka ona mai.

Rekursu ne’e iha tiha ona Tribunál Rekursu hodi hein desizaun husi Prezidente Tribunál Rekursu no ekipa juis sira seluk.

Antes ne’e, arguidu deklara ba Polisia no Tribunál katak nia hela iha Bebonuk, maibé tuir identifikasaun husi Jornál INDEPENDENTE agora daudaun arguidu ne’e la hela ona iha fatin ne’e.

Informasaun ne’ebé diáriu ne’e rekolla husi ema sira ne’ebé besik autór ne’e katak, kleur ona nia la hela ona Bebonuk. La hatene klaru agora daudaun ninia rezidénsia loloos iha ne’ebé.

“Besik tinan ida ona nia la hela iha ninia uma Bebonuk ne’e”, tenik fonte ne’ebé lakohi fó sai ninia identidade ne’e.

Nune’e, informasaun seluk ne’ebé hetan hetan fonte besik arguidu katak, dezde akontesimentu kazu ne’e arguidu mós muda ona ninia rezidénsia ba Bairru-Pité ho ninia oan-feto.

“Depois kazu ne’e mosu nia sees-aan husi ninia uma,”dehan nia, iha Bebonuk, horisehik.

Nia esplika, arguidu ninia rezidénsia iha Bebonuk ne’e ninia kaben no oan sira maka hela, maibé nia rasik nunka ba fatin ne’e.

Nune’e, diáriu ne’e mós tenta atu identifika hela fatin arguidu nian iha Bairru-Pité maibé la konsege hela.

Entretantu, Advogadu arguidu AAP, Januario Martins hateten, bainhira polisia identifika, autór ne’e deklara katak nia hela fatin loloos maka iha Bebonuk.

Defeza arguidu ne’e hatutan, imposivel ba autór ne’e halai sees husi justisa tanba agora daudaun arguidu nia-pasaporte ne’ebé uza ba estranjeiru Tribunál prende hotu.

Tanba ne’e, advogadu arguidu AXP deklara, ninia kliente agora daudaun iha Timor hodi hein prosesu investigasaun ne’ebé tuir mai.

“Ami nia kliente Tribunál aplika medida koasaun TIR ho proibisaun ba auzénsia atu nune’e arguidu labele halai sees husi justisa no hatene nia hela fatin,” dehan nia.

Januário hatutan, agora Tribunál aplika medida TIR atu nia hela nafatin ne’ebé arguidu fó ba Tribunál no mós polisia, tanba ne’e dehan informasaun arguidu halai sai la loos.

Entretantu, Polisia Nasionál Timor-Leste (PNTL) mós dismente informasaun ne’e, maibé la esplika klaramente paradeiru arguidu ne’e.

“Informasaun autor droga AAP dehan halai ne’e informasaun ne’ebé la loos,” dehan Segundu Komandante Jerál PNTL, Komisáriu Mateus Fernandes.

Antes ne’e, PNTL hamutuk ho Servisu Alfándega sita pakote ai-moruk ne’ebé deskonfia materiál primária ba produsaun droga ho naha kilograma 250.

Ai-moruk ho tipu Carisprodol (Physicotropic) kontein ho elementu metafetamine "Crystal Meth" ka "shabu-shabu kristál" ne'ebé prontu ona atu uza hanesan Narcotics.

Ai-moruk tipu Carisprodol (Physicotropic) bele hatama bainhira iha autorizasaun husi Ministériu Saúde, tanba uzu ai-moruk ne’e la kontrola husi doutór bele fó efeitu negativu ba saúde hanesan neon lakon no bele rezulta ema mate, hanesan iha Indonézia, tinan kotuk.

Iha Tinan kotuk, iha Kendiri-Sulawesi, Indonézia, ema na’in rua mate no na’in 50 tama ospitál tan konsumu ai-moruk ho tipu hanesan.  

Read 511 times
Rate this item
(0 votes)

About Author

MidAd1