JI: Antesipasaun saida mak Timor-Leste bele halo tanba ita mós iha rejiaun Ázia nia laran?
FRP: Tuir ha’u, Timor-Leste presiza halo mak: (1) La hili atu pro ba naran parte ida iha ondas kompetisaun funu ne’e nian. La pro Estadus Unidus Amérika ka Koreia de Norte. Tanba bainhira Timor-Leste koko inkilina atu pro ba parte ruma maka sei fó impaktu fatál mai Timor-Leste. Presiza hatene, karik mosu III Guerra Mundiál maka sei la halo movimentu militár fíziku hodi apudera rai sira iha mundu (maski ida ne’e mós bele akontese), maibé funu ida atu akontese mak funu utilizasaun bomba nukleár atu harahun inimigu no ninia aliadu sira. (2). Ta’u matan ba timoroan ne’ebé agora daudaun servisu iha hela estranjeiru. (3). Buka atu muda ka transfere Timor-Leste ninia aset (osan) ne’ebé tau hela iha banku iha rai li'ur, karik bele halo transferénsia mai Timor-Leste ka nasaun ne’ebé mais seguru. Ha’u preokupa, karik mosu duni III Guerra Mundiál keta halo Timor-Leste susar atu foti osan ne’e mai Timor-Leste hodi halo ninia dezenvolvimentu.
JI: Nasaun balun hanesan Japaun alerta ona atu hasai ninia sidadaun sira husi Koreia Súl, oinsá ho Timor-Leste, karik presiza mós atu foti ona desizaun ruma ba sidadaun sira?
FRP: Timor-Leste nu’udar estadu, ha’u fiar katak governu iha rekursu sufisiente atu tetu no foti asaun ne’ebé apropriadu hodi tulun sidadaun Timor-Leste iha estranjeiru. Agora planu saida mak governu iha ba asuntu ne’e, governu rasik mak hatene. Nu’udar pasu antesipasaun, governu mak tenke esplika. Ha'u so hakarak dehan de'it, labele konsidera poténsia de konflitu militár iha Península hanesan buat laek ida mai Timor-Leste. Tanba autór prinsipál ba konflitu ka funu ne’e mak nasaun potensiál sira. Ne’e la'ós aktu nasaun ida atu kombate grupu terrorizmu ka tráfiku droga nian.
JI: Tuir informasaun, prezensa aviaun funu militár Amérika nian ne’ebé tuun iha Timor-Leste loron hirak liubá lori materiál konstrusaun ba eskola. Ita Boot fiar aviaun ho kapasidade boot hanesan ne’e lori de'it materiál eskola nian husi Amérika mai Timor-Leste?
FRP: Problema la'ós fiar ka la fiar. Ha'u hanoin ita nia governu mak iha kompeténsia tomak atu esplika ba ita nia povu no mós ba mundu, atu nune’e la hamosu preokupasaun no espekulasaun oioin iha sosiedade nia leet. Klaru katak, prezensa militár Amérika nian mai Timor-Leste la'ós buat foun, maibé prezensa iha situasaun mundu nian hanesan ohin loron ha'u hanoin la apropriadu. Tanba nu'udar timoroan ita ta’uk Koreia Norte halo mós espekulasaun kona-ba prezensa aviaun funu Amérika nian ne’ebé tuun iha Timor-Leste iha loron hirak liubá. Prezensa Militár Amérika mai Timor-Leste bazeia ba SOFA (Status of Forces Agreement) ne’ebé Timor-Leste asina ho EUA iha tinan 2002. SOFA ne’e seidauk hetan ratifikasaun husi ita nia Parlamentu Nasionál. Tuir lei, bainhira akordu internasionál ida seidauk hetan ratifikasaun maka seidauk bele vigora. Problema mai ita mak parte Amérika implementa daudaun SOFA la hein ratifikasaun, no prezensa militár Amérika iha tempu ikus ne’e, mai loos iha kondisaun mundu nian ne’ebé la oportunu mai Timor-Leste.
JI: Impaktu mai Timor-Leste saida, kuandu Timor-Leste oferese territóriu ba militár EUA hodi konsolida forsa ba’a funu?
FRP: Ha'u hanoin, Timor-Leste la oferese rai-pedasuk Timor-Leste nian ba EUA atu konsolida forsa ba funu. Bazeia ba informasaun embaixada Amérika nian iha Dili hateten ona katak aviaun funu ne’ebé tuun iha Dili loron hirak liubá lori materiál umanitária hanesan ajuda konstrui eskola no saúde.
JI: Iha situasaun ne’e dalan di'ak liubá Estadu Timor-Leste atu foti ne’e saida?
FRP: Hanesan ha’u hateten ona, governu Timor-Leste presiza hato’o buat ruma ba públiku kona-ba prezensa aviaun funu EUA ne’ebé tuun foin lalais iha Dili. Presiza halo pasu antesipasaun ba impaktu ne’ebé sei mosu karik akontese duni funu. Impaktu polítika, ekonómika no sosiál.
JI: Koreia de Norte fó mós ona alerta makaas ba Cambera, Austrália, oinsá ninia implikasaun mai Timor-Leste?
FRP: Hanesan ha’u dehan ona iha leten, funu ne’ebé mak atu mosu (karik mosu duni) ninia autór mak nasaun sira, nasaun potensiál sira. Nasaun ne’ebé sei uza bomba nukleár hodi harahun sira nia inimigu. Agora ita la hatene, bomba nukleár atu aterra ba área Austrália iha parte ne’ebé? Maibé tuir ha'u, aleinde Camberra, Darwin mak sei sai alvu ba Koreia Norte. Tanba Camberra nu’udar kapitál Austrália nian no Darwin iha baze militár Amérika nian iha ne’ebá. Darwin besik loos ho Timor-Leste. Klaru fizikamente iha ninia implikasaun. Aleinde ida ne’e, iha mós esplorasaun mina nian iha tasi Timor. Hein katak buat hotu sei la hetan estragu karik mosu funu.
JI: Ho situasaun agora, meius saida mak organizasaun mundial (ONU) ka nasaun sira presiza halo hodi evita III Guerra Mundiál?
FRP: Hanesan ema iha nasaun barak dehan ona, uza diálogu hodi rezolve lia-naksalak malu ne’ebé iha. ONU presiza mais ativu liu husi nasaun Non-Blok sira atu dudu prosesu ba dalan diálogu. Problema ba mundu liga ho konflitu ne’e mak, nasaun boboot ne’ebé iha direitu veta iha Security Council ONU nian mete ka atu sai mós autór ba konflitu militár ne’e. Ita hein mós katak Trump no Kim Jong Un laran bele malirin rezolve krize ne’e ho di'ak, atu nune’e la lori sofrimentu boot no luan ba mundu tomak.
