Maski nune’e, kazu ne’e tama ona ba faze apresiasaun Tribunál Rekursu, nune’e sei halo desizaun kona-ba pedidu justifikasaun ne’ebé mai husi deputadu sira.
“Kazu méritu ha’u labele hasai opiniaun antesipadamente bainhira seidauk iha desizaun sala ka loos. Ha’u pronunsia uluk sei implika ba implementasaun husi lei ne’e rasik”, tenik nia, iha Uma Fukun Parlamentu Nasionál, horisehik.
Nia dehan, tempu ba TR atu halo desizaun ne’e tuir tempu normál, tanba ne’e iha tempu besik sei hasai halo desizaun ba rezultadu fiskalizasaun abstratu ba konstitusionalidade LAP nian.
Antes ne’e, Ministru Reformasaun Lejizlativa no Asuntu Parlamentár (MRLAP), Fidelis Magalhães hateten, iha tempu badak Governu sei informa mai iha PN kona-ba intensaun atu hahú husu ba Banku Central atu prosesa ona transferénsia osan tokon $650 hodi sosa asaun ConocoPhillips no Shell.
Lei ida kuandu vigora hela nia ezekusaun labele adia, lei ne’e la vale bainhira lei foun altera nia, tanba ne’e prosesu ba husu fiskalizasaun abstrata ne’e prosesu husik la’o depois mak sira hetan resposta husi Tribunál.
Hataan ba ida ne’e, Bankada FRETILIN deklara, bainhira TR sei delibera kona-ba rekursu ne’e, mezmu lei vigora hela, maibé hotu-hotu tenke hein antes halo prosesu levantamentu ruma.
Fó tempu loron 30 ba TR atu halo desizaun hafoin bele ezekuta, la’ós koko atu foti osan lalais tanba de’it ta’uk desizaun ne’e bele la favorese ba Governu.
Bainhira governu obriga aan foti osan ba selu asaun mak to’o ikus TR deside LAP ne’e inkonstitusionalidade, signifika lei ne’e rasik nulu tenke fila-fali ba lei anteriór.
