Tuir komunikadu ne’ebé Online INDEPENDENTE asesu iha pájina ofisiál Primeiru MInistru Kay-Rala Xanana Gusmão sita katak, Sekretáriu Jerál Organizasaun Nasaun Unidas sei to’o iha Timor-Leste hodi partisipa loron nasional ne’e.
“Informa bá Prezidente Repúblika katak, ami simu ona informasaun hosi United Nations dehan, Sekretáriu Jerál ONU sei mai iha loron 30 Agusto 2024. Ami diskute-liu kona-bá saida mak atu halo tanba iha tinan ida-ne’e iha 30 Agusto ita kompleta tinan 25 referendum,” dehan Primeiru-Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmão hato’o ona informasaun ne’e bá Prezidente Repúblika (PR), José Ramos-Horta iha Palásiu Prezidensiál, Aitarak-laran liu hosi enkontru semanál, kinta (27/06).
Xefe Governu haktuir, uituan kona-bá Referendum nu’udár aktu polítiku ida ne’ebé importante tebtebes, aktu polítiku ida ne’ebé kaer metin sakrifísiu hosi inan-aman sira ne’ebé mate iha funu ida-ne’e, balun mate antes no balun mate depois de referendum.
Xanana dehan, referendum ne’e mak bele dehan povu Timor-Leste sosa independénsia ho ran, ho terus, tanba ida-ne’e duni maka husu bá hotu-hotu ne’ebé servisu atu servisu ho laran, transparénsia ho di’ak.
Tanba, balun agora hetan kargu hanesan Ministru, Deputadu, ne’e la’ós atu simu osan, maibé simu devér bo’ot ida atu fó saida mak bele, atu dezenvolve rai ida-ne’e no hadi’a povu tomak nia moris, dala ruma temi Xanana maibé la’e, sé maka erói ba funu ne’e mak povu Timor.
Tuir Xanana, iha ne’ebé de’it forsa bele bo’ot, guerilla bele bo’ot, bele kiik, la’o tun-sa’e maibé klandestina laiha, povu la partisipa guerilla maka atu bo’ot to’o iha ne’ebé funu la manán.
“Iha ita-nian kuitadu, iha tinan 1978 ita lakon tiha baze apoiu, hotu-hotu hosi FALINTIL ne’ebé iha armas 32.000-resin, ita lakon tiha populasaun tomak, diresaun mate barak, FALINTIL mós rende barak, re-organiza iha tinan 1983. Ne’e mak 30 Agusto importante tebetebes tanba ita atu selebra povu nia vitória. Ne’e duni maka ami haree hela preparativu sira ne’e hotu, tanba Sekretáriu Jerál konfirmadu partisipa, Ian Martin mós atu mai, ema barak atu mai. Tanba ne’e mak hodi fó hatene bá povu tomak,” Primeiru-Ministru hateten.
Tanba ne’e maka Xanana hakarak fó hatene bá povu tomak katak, sira-nia sakrifisiu bo’ot hodi bele manán funu ne’e, sei selebra iha 30 Agusto 2024 tanba halo tinan 25 referendum.
Hafoin ida-ne’e, The International Force East Timor (INTERFET) ninian mós sai hanesan lisaun di’ak tebetebes ne’ebé lori Timor-Leste atu fó bá mundu Peace Keeping Force (PKF), entaun INTERFET ne’e mak PKF maibé naran INTERFET tiha tanba iha situasaun ne’ebé la hanesan tanba bainhira PKF bá iha fatin seluk ne’ebé funu iha ne’ebá maibé iha fatin balun PKF iha ne’ebá besik tinan 30 ona no laiha peace, sira keep osan bo’ot ne’ebé sira simu hela.
Ne’e duni, nia dehan, realizasaun festa tinan 25 mós mai hosi INTERFET hanesan ho atividade ruma ne’ebé TL sei fó sai hanesan mós lisaun ida bá ONU rasik hodi aprende atu aplika PKF ne’ebé iha fatin seluk kuaze tinan 30 ona maibé laiha pás.
Iha 28 novembru loloos tinan oin mak halo tinan 50, maibé Primeiru-Ministru hateten, aproveita 28 novembru tinan 2024 atu halo rekonsiliasaun nasionál ne’ebé sai rekonsiliasaun TL ho Indonézia, sai nu’udár ezemplu bo’ot tebetebes iha rai barak, hotu-hotu admira rekonsiliasaun ho Indonézia.
“Ne’e duni, ha’u ho Prezidente ami haree bá buat hotuhotu ligadu ho ida ne’ebá tanba iha ita-nia rain rasik mós barak partisipa iha funu. Kuandu partisipa iha funu la’ós tenke kaer kilat bá funu de’it maibé partisipa iha funu iha klandestina ho organizasaun oin-oin durante funu laran,” líder nasionál ne’e subliña.
Xanana Gusmão mós temi ema balun foin mak tama partidu balun iha tinan 2000, maibé sai fali hanesan sira mak funda, buat hotu-hotu sira mak di’ak-liu, ne’ebé molok realiza serimónia ne’e sei hala’o uluk semináriu ida atu temi katak buat ne’e hotu ona.
Parte Governu sei kombina-malu ho Prezidente Repúblika atu iha 28 novembru 2024 sei halo reflesaun, hodi dehan katak hotu ona, Chega.
“Ne’e ita halo ho Indonézia maibé hakerek hotu krime sira ne’ebé sira komete katak, Chega. Ha’u lori relatóriu bá Kofi Anan, ha’u dehan relatóriu mak ne’e ami ho Indonézia la’ós haluha buat sira ne’e hotu no tau tiha bá lixu maibé ami promete bá malu sei la akontese tán iha futuru. Ami hakarak konstrui futuru ida ne’ebé di’ak bá rai-rua ne’e tanba la’ós ami de’it mak terus maibé povu Indonézia mós terus. Ne’e duni, ami husu labele hatama kazu ne’e iha Tribunál, tanba ami perdua malu ona,” nia hatutan.
Xanana Gusmão mós bá Jenebra Suiça entrega relatóriu ne’e bá Komisaun Direitus Humanus iha ne’ebá, inklui esplika mós bá Sosiedade Sivíl sira durante loron ida tomak.