“Iha estadu emerjénsia ne’e mak ami la sai entaun ami atu han los saida, tanba mina, masako sira ne’e osan iha mak foin sosa, hanesan ne’e laiha ema ida atu ajuda netik ita, no boot sira mós la tau matan ba ita, no sira mak ko’alia hela de’it ne’e mós hanesan de’it”,dehan nia iha Comoro tersa feira 05/05/20.
Nia haktuir, lor-loron fa’an netik supermi, manu-tolun, kafé no masin midar, no kada loron hetan osan dolar rua ho ida ne’e bele sustenta ba nesesidade iha uma laran, karik la sai entaun sei la han tanba sasan hotu-hotu uja osan.
“Ami sei forsa ami tenke la’o hodi buka netik osan, no labele tané demais liman ba boot sira, estadu iha osan fó ha’u simu, laiha ita labele obriga, tanba ita nia forsa sei iha atu buka rasik”,nia haktuir.
Iha fatin hanesanArmindo Monteiro relata, rona hela de’it osan ne’ebé atu fó ba povu sira, ida ne’e estadu sira hanoin karik bele fahe ba komunidade sira, sei la ezijé, tanba husi povu mak estadu iha.
“Tanba ne’e husu ba Governu sira tenke hatene katak husi povu mak imi boot sira iha, tanba ne’e hareé didiak ami povu sira, lor-loron mak governu sira promete hela de’it no ami rona de’it isu konaba osan hanesan ne’e hanesan ne’ebá maibé la iha buat ida, maibe sira tau osan ba sosa kareta iha, maibé povu kontinua terus”, dehan nia.
