Traballadór husi Mama Resto, Adelaide Purificão hatete, foin lalais sira ba halo keixa iha SEJT tanba sira-nia manajer uza vistu turista hodi halo servisu iha Timor.

Traballadór sira konxiente katak patraun ne’e viola ona lei migrasaun nian, tanba uza vistu seluk hodi servisu iha nasaun ne’e.

Hafoin halo keixa, tama ba fulan Janeiru 2018 patraun selu ona sira-nia saláriu, maibé fó la kompletu, fó sorin hela sorin. Iha loron 10 Fevereiru ne’e mak foin fó halo kompletu $115.

Nia dehan, patraun selu ona sira-nia osan no haruka sira sira asina hodi deklara hodi deskansa iha uma. Sira la aseita tanba sira seidauk kontra regra ruma iha oras servisu nian.

“Ha’u lakohi atu asina tanba ha’u servisu hahú husi 2014 to’o agora”, dehan Adelaide, iha Kolmera, Tersa (13/2).

Traballadora ne’e konta, patraun dehan ba sira-nia mai investe iha ne’e la hetan osan barak hanesan investe iha Indonézia no Malázia.

Hataan ba kestaun ne’e, reprezentante Konfederasaun Sindikatu Timor-Leste (KSTL), Manuel da Costa Mendonça hatete, tuir lei laborál, fó suspensaun labele liu fulan rua no bele redús sira nia oras servisu, maibé labele hapara sira diretamente.

“Ami mós husu ona ba kompañia na’in ne’e no mós sira hato’o ona lamentasaun katak osan tama mak ladún di’ak. Tanba ne’e, mak sira hakarak ona atu redús traballadór iha fatin ne’e”, nia esplika.

Tuir KSTL, atu hapara traballadór tenke tuir lei no sira mós prontu atu selu indenizasaun bazeia ba lei laborál nian.

Kona-ba atu hatama fali ema seluk hodi troka fali sira ne’e husi sira nia parte seidauk hetan informasaun. Tanba ne’e, sira sujere ba kompañia tenke re-integra fila-fali hodi selu indenizasaun.