Kordenadór Forsa Tarefa ba Prevenasaun no Mitigasaun Surtu Covdi-19, Sentru Intrgradu Jestaun Krize (SIJK), Dr. Rui Maria de Araújo informa, ema na’in ida ne’ebé konfirmadu positivu hetan lisensa husi Sala Situasaun Sentru Intergradu Jestaun Krize (SS-SIJK), iha loron 12 fulan marsu hodi ba hakoi mate iha aldeia Umane-Iku, Suku Ossú de Cima, Postu Administrativu Ossú.
“Kazu konfirmadu ne’e sai husi Munisipiu Dili ba Munispiu Vikeke atu hakoi mate, maibé hafoin liu loron tolu, Laboratoriu Nasionál halo teste, sidadaun ne’e deteta pozitivu Covid-19,”dehan nia liu husi zoom call, CCD Dili, (15/03).
Rui esplika, Laboratoriu Nasionál Saúde simu amostras 158 iha loron domingo husi Munisipiu Viqueque, hafoin halo análize deteta kazu pozitivu na’in 2.
Entretantu na’in ida seluk husi Aldeia Lari, Suku Afaloikai, Postu Administrativu Uatulari, Munisipiu Viqueque, Dr. Rui esplika katak, nia sai husi Dili iha loron 8 fulan-Marsu molok aplika serka sanitária iha Dili. Signifika katak bainhira ema na’in ida ne’e sai husi Dili seidauk iha autorizasaun husi SIJK.
“Kazu konfirmadu na’in rua ne’e hotu husi Dili, na’in ida iha loron 12 fulan-Marsu ho autorizasaun SIJK nian, tanba atu ba hakoi mate, ida seluk ba iha loron 8 fulan-Marsu molok aplika serka sanitária no konfinamentu obrigatóriu iha Dili, na’in rua ne’e deteta pozitivu Covid-19 iha Vikeke,”dehan Dr. Rui
Ho na’in rua nia movimentasaun iha Vikeke, dadauk ne’e ekipa konjunta saúde hala’o ona atividade buka tuir kontaktu besik husi suspeitu na’in rua ne’e.
Tuir dadus segunda horsehik (16/3) rezista tan kazu foun 7 ho nune’e pasiente Covid-19 aumenta ba 99. Entretantu na’in lima rekoperadu.
Governu liu husi Konsellu Ministru (KM), deside aplika serka sanitaria no konfinamentu obrigatóriu iha kapital Dili to’o oras 23:59 loron 2 fulan abril tinan 2021.
Aplika serka sanitaria no konfinamentu obrigatóriu ne’e mós iha Munisipiu rua hanesan, Munisipiu Baucau no Vikeke to’o loron 29 fulan-marsu.
SIJK kontinua husu ba populasaun iha Dili laran tomak atu nafatin kalma, lalika pániku, hela deit iha uma wainhira laiha nesesidade atu halo movimentu bá-mai, pratíka nafatin medida sira ne’ebé ita hotu hatene ona:
a) Uza máskara
b) Fase liman bebeik ho sabaun ka dezinfetante ruma
c) Wainhira kumprimenta malu, lapresiza kaer-liman, bensa-liman, rei-malu ka haku’ak malu
d) Evita halibur malu barak
e) Hamri’ik ka tur dook husi ema seluk, mínimu metru ida ho balu.