Levantamentu osan ne’e Ministériu Finansas halo hodi finansia Orsamentu Jerál Estadu 2023. Levantamentu ne'e nomós bazeia ba previzaun fluxu kaixa ba fulan-juñu no fulan-jullu 2023 ne’ebé mak aprezenta husi Diresaun-Jerál Tezouru, Ministériu Finansas.
“Totál levantamentu millaun $490 ne’e mós sei menus husi limite Rendimentu Sustentável Estimativa husi Fundu Minarai ba tinan 2023 no kumpre ona artigu 4, Lei númeru 15/2022, 21 Dezembru konaba Orsamentu Jerál Estadu 2023 ne’ebé mak promulga husi Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta,”dehan komunikadu ne’ebé Online INDEPENDENTE sita.
Tuir komunikadu, to'o iha loron 6 fulan-juñu, ezekusaun reál OJE 2023 ba Governu Tomak em termos nominál atinji ona millaun $445 husi totál orsamentu biliaun $2,16 ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova.
Bazeia ba relatóriu ikus, Fundu Minarai nian husi Banku Sentrál Timor-Leste, to'o iha loron 31 fulan-marsu 2023, kapitál Fundu Minarai hamutuk biliaun $17,8.
Iha primeiru trimestre 2023, Fundu Minarai hahú ho dezempeñu ida ne’ebé pozitivu. Fundu hetan rendimentu investimentu la-inklui despeza hamutuk millaun $697,1 no totál retornu investimentu trimestrál mak 3,56% inklui kustu no despeza sira seluk.
Kapitál Fundu iha aumentu millaun $418 husi biliaun $17,4 iha Dezembru 2022. Nune’e balansu Fundu iha fim Marsu 2023, sa’e ba biliaun $17,8.
Daudaun ne’e, Ministériu Finansas implementa Reforma Fiskál no Jestaun Finansas Públikas, mellora ezekusaun orsamentál nomós jere konta fiskál hodi prezerva rekursu sira ne’ebé mak akumuladu iha Fundu Minarai.
Atu redus risku investimentu Fundu Minarai, iha Jullu 2021, Oitavu Governu Konstitusionál introdús ona Polítika Investimentu ka Segmentasaun Fundu Minarai ba iha Karteira Likidez (Liquidity Portfolio) no Karteira Kresimentu (Growth Portfolio).
Karteira Likidez atu garantia katak durante tinan tolu tuir-mai, Governu iha osan atu finansia Orsamentu Jerál Estadu (OJE). Enkuantu restu husi Fundu, sei investe iha Karteira Kresimentu liuhusi investe filafali iha asoens nomós iha títulus atu nune’e nia retornu aban bainrua bele uza filafali hodi finansia asset likidu. Ida-ne’e hanesan abordajen ida ne’ebé foun no konsistente ho boa prátika iha indústria ne’e rasik.
Iha primeiru trimestre 2023, halo ona rebalanseamentu (top-up) ba Karteira Likidez husi Karteira Kresimentu hodi garantia Governu nia levantamentu ba tinan tolu tuir-mai hodi finansia OJE.
Iha fim Marsu 2023, investimentu iha Karteira Likidez hamutuk biliaun $3,2. Enkuantu biliaun $13,9 investe iha Karteira Kresimentu.
