Nune’e, tuir lei ne’e rasik, prizioneiru sira ne’ebé laiha envolvimentu ba kazu krime organizadu no terrorizmu, bainhira kumpre ona pena 1/3 (um tersus) husi totál pena ne’ebé hetan, maka iha direitu ba indultu.

Tanba ne’e, haree ba eis-membru governu na’in tolu hanesan João Câncio Freitas, Abílio Lima no Domingos Caeiro, iha dalan atu bele hetan indultu husi Prezidente Repúblika. Eis-Ministru Edukasaun (ME), João Câncio Freitas, hetan pena prizaun efetivu tinan haat fulan neen, nune’e hahú kumpre ona sentensa iha 20 Jullu 2016 kumpre ona sentensa liu um tersus.

Nune’e, kondenadu Abílio Lima, Eis-Sekretáriu Estadu Meiu Ambiente (SEMA), hetan pena prizaun efetivu tinan tolu. Nia hahú tama prizaun dezde loron 15 Janeiru 2018 tanba ne’e kumpre ona kritériu hetan indultu. Hanesan mós eis-Sekretáriu Estadu Obras Públiku (SEOP), Domingos Caeiro hetan pena prizaun efetivu tinan tolu fulan neen, ne’ebé hahú ona kumpre pena dezde Jullu 2017.

Entretantu, jurista timoroan, Manuel Tilman hateten, indultu konsidera hanesan perdaun tanba ne’e eis-Membru governu na’in tolu iha direitu atu hetan tanba sira hanesan sidadaun Timor. Nune’e, perdaun ne’ebé Xefe Estadu atu fó mós variasaun bele hetan indultu totál, parsiál ka substituisaun pena.

Indultu ba prizioneiru sira ne’e bele akontese iha komemorasaun loron nasionál no selebrasaun loron boot hanesan Natál no Tinan Foun. “Ita iha data ida komemorasaun Independénsia 30 Agostu. Prezidente Repúblika kuandu entende nia iha podér bele fó perdaun pena ba ema ne’ebé iha ona julgamentu”, dehan nia, iha knaar fatin, Praia Kokeirus, horisehik. Tilman esplika, indultu la hanesan ho amnistia. Kuandu amnistia bele fó perdaun antes julgamentu, maibé ida ne’e kabe ba kompeténsia Parlamentu Nasionál nian.

Nune’e, indultu ne’e kompeténsia Presidente Repúblika nian. Ministériu Justisa antes ne’e asina akordu fó indultu ba eis-membru governu na'in tolu inklui prizioneiru na’in 57 sira seluk.)