Tékniku Superiór Promósaun Prevensaun no Komunikasaun iha Institutu Nasionál Kombate HIV/SIDA, Ivonia Antonia Barros, hateten, hahú 2003 mai to’o tinan 2022 Komisaun rejista dadus komulativu kazu HIV/SIDA Q 1 hamutuk hotu 1.582.

Dadus ida ne’e hatudu katak husi parte INK-HIV/SIDA nian, tenke servisu makaas atu bele sensibiliza informasaun iha baze liu-liu iha eskola sira hotu.

“Husi númeru ne’e mós, ita rejista ona kazu mate hamutuk hotu 288, no pasiente ne’ebé ativu tratamentu hamutuk hotu 814 no sira ne’ebé drop out hamutuk 354,” dehan nia, hafoin realiza Sensibilizsaun iha Eskola Herois da Patria, Kuarta (07/07).

Nia hatoo, husi númeru ne’e kazu aas liu iha kapitál Dili ne’ebé sirkula ema barak, tuir Kovalima no Bobonaru, sira ne’e mak iha liu fronteira vijiñu ho nasaun Indonezia, entau fasil loos atu sai tama.

Ho ida ne’e, komisaun iha ona planu oinsá servisu hamutuk ho autoridade sira hodi reforsa prémiu iha kada fronteira hodi bele prevene virus HIV/SIDA no redus númeru iha munispiu hirak ne’ebé besik liu área fronteira.

Estudante inklui Joven sira barak ho idade produtivu, tanba ne’e persiza tebes informasaun kle’an oinsá atu prevene sira nia aan ba iha virus HIV/SIDA, rasik, tanba virus ne’e rasik mai husi ransu livre halo relasaun sexuál livre.

“Entaun, ho esforsu fahe informasaun hirak ne’e, sira bele hatene kle’an ona, oinsá atu hadook aan husi transmisaun HIV/SIDA ne’e rasik,” nia tenik.

Enkuantu, komisaun mós iha hela pólitika fahe informasaun antes liu-liu ba estudante pre-sekundária sira hotu, nune’e bainhira atu tama ona ba idade produtivu bele hatene ona oinsá prevene aan husi virus HIV/SIDA no halo realsaun sexuál ho saudável, maibé komisaun sei ko’alia ho Ministériu Edukasaun Juventude no Desportu.

Molok ne’e parte komisaun relata, tuir dadus husi númeru kazu 1.582 ne’e iha tinan 2021 hamutuk 176 no kuarter dahuluk tinan 2022 ne’e rejista kazu hamutuk 92.