Nia esplika, tuir Konstituisaun RDTL, bainhira halo re-apresiasaun hodi konfirma votu entaun presiza 2/3 husi totál deputadu 65 ka 43 deputadu iha sala laran no rezultadu finál tenke hetan votu 44.

Maibé haree ba forsa polítika husi Partidu FRETILIN nian, liuliu iha aprovasaun finál globál OJE 2019 nian, reapresiasaun ne’e difisil atu pasa tanba iha momentu ne’ebá hetan de’it hotu afavór 41.

Nune’e, dalan seluk maka, bainhira la halo reapresiasaun bele halo emenda hodi muda ka hasai hotu orsamentu hirak ne’ebé Prezidente Repúblika kestiona. Maibé iha votasaun presiza deputadu maioria de’it.

Ne’e duni, bainhira Parlamentu Nasionál hakarak atu OJE tinan fiskál 2019 ne’e pasa no hetan promulga husi Prezidente Repúblika, tenke hahú analiza ona dalan rua ne’ebé iha.

PN Konsidera Projetu Foun

Entretantu, Prezidente Parlamentu Nasionál (PN), Arão Noe de Jesus hateten, Prezidente Repúblika (PR), Francisco Guterres ‘Lú Olo’ veta OJE 2019, Parlamentu Nasionál konsidera projetu foun.

Prosesu elaborasaun OJE ne’e kompetensia governu nian depois aprezenta mai Parlamentu Nasionál, hafoin debate no aprova.

Nia hatutan, prosesu la’o fila-fali, katak laiha dalan ida estraordináriu, tanba Parlamentu Nasionál iha forum deliberasaun sei iha atu bele hakat faze sira ne’e. Agora prosesu nia impaktu maka uza orsamentu duodésimu ne’e.

Tanba duodésimu ne’e ba osan restu de’it ne’ebé iha kofre estadu. Governu labele ba foti osan fundu hodi mai uza, tanba lei jestaun finanseira no lei fundu petrolífera la fó autoriza, tanba ne’e ninia impaktu bele demora kleur liu.

Arão dehan, iha asaun rua ne’ebé Parlamentu Nasionál halo iha parte primeiru konfirmasaun votu ne’ebé ezije husi artigu 88 alínea 3, ne’ebé refere ba artigu95 númeru 2.

Parlamentu hakarak konfirmasaun nia ezije 2/3 husi deputadu prezente, tanba ne’e maka prezente na’in 42 ne’e no fó dalan atu bele lei ne’e pasa iha loron ualu (8) Prezidente Repúblika tenke promulga.