Koordenadór AIFESA, Abílio Oliveira Serrano hatete, provizoriamente sira seidauk bele fó lisensa atu halo importasaun mantolun husi Indonézia relasiona deskonfia mantolun plástiku.

“Katak mantolun sira ne’e plástiku, tanba ami foti ona amostra balun hodi ba koko iha laboratóriu Indonézia nian”, tenik nia.

Entretantu, Governu liu husi Vise-Ministru Komérsiu Indústria (V-MKI) orienta ona atu halo observasaun ba sentru prosesamentu mantolun iha Timor, tanba oras ne’e daudaun stock mantolun iha merkadu menus.

Nune’e, importasaun mantolun durante ne’e Timor-Leste hatama husi Brazíl no Malázia, maibé husi Indonézia nian labele hatama mai Timor.

Diretór Jerál Regulasaun Komersiál, Domingos Guterres hatete, inspesaun ba distribuidór mantolun iha Timor laran tomak kona-ba produsaun iha rai laran nian.

Nia hatutan, polítika ne’e atu haree ba stock mantolun, tanba too ona loron Natál no Tinan Foun ema hotu halo buat barak, ne'ebé liga ho mantolun.

“Ita hotu hatene katak mantolun mai husi Indonézia labele tama iha Timor. Ita so hatama mak husi Brazíl, Malázia no mós fatin sira seluk”, dehan nia, iha servisu fatin, Sesta (10/11).

Nia esplika, importasaun mantolun ne’e husi fatin dook ne’ebé bele difikuldade folin sa'e iha merkadu.

Nune’e kona-ba presu nesesidade báziku, pesoál sira iha munisípiu hodi kontrola ba presu, tanba agora daudaun ha ona atividade ne’ebé koordena ho atividade lokál no polisia marketing intelligent hodi haree ba espekulasaun no manipulasaun presu.

“Tempu agora tama ona iha Natál, ema presiza barak liu nesesidade báziku, entaun knaar boot ami sempre halo monitorizasaun. Nune’e, labele iha brakamentu hodi buka lukru iha loron boot”, tenik nia.

Nia dehan, iha semana hirak liu ba munisípiu balun folin foos sa'e, maibé esforsu no agora la'o normál fila-fali. Liga mós ba parte balun durante ne’e liuliu parte leste.

Postu administrativu rua, Lolotoe ho Turiskai mak hasae folin, tanba sira nia kondisaun estrada ladún di’ak, maibé dalan komesa hadi'a ona.