“OJE 2020 atu selu de’it ba dividas laiha problema, maibé se ida ne’e maka hahu ho projetu foun ne’e ezekusaun sei bo’ot no hamosu problema,”deklara João Saldanha iha nia servisu fatin Bekora.

Nia haktuir, laiha problema karik OJE 2020 ne’e selu de’it ba iha divida sira, maibé karik atu hahú fali projetu foun entau nia ezekusaun sei bo’ot no bele hamosu problema, tanba hare ba tempu ne’ebé badak.

Seidauk iha estudu di’ak atu hare sasan sira ne’e no ninia ezekusaun ne’e to’o iha ne’ebé ona. Bainhira fahe de’it sasan ho osan mais lahatene ninia objetivu ba iha ne’ebé, ida ne’e problema, ne’e duni presiza identikasaun husi ezekusaun orsamentu.

Prespektiva ba oin ho osan mina-rai ne’ebé iha ita presiza halo buat tolu maka hanesan produsaun lokál, distribuisaun lokál nomós kapasidade lokál.

Nia argumenta, governu presiza tau orsamentu ba iha neebá hodi hasa’e produsaun, sosa komunidade nia sasan, liga mós ba fatin sira ne’ebé produs ai-han, hadia transportasaun nune’e bele halo distribuisaun husi fatin ida ba fatin seluk.

Aleinde ne’e governu tenke fasilita no involve setór privadu sira hodi bele halo servisu iha rai sira ne’ebé abandona hodi halo produsaun, hasa’e kualidade ai-han, tanba rai ne’ebé agrikultor sira halo produsaun bo’ot, maibé seidauk uza hotu.

Husi total rai kuaze 75 mill hetares ita foin uza 22 mill hetares, tanba ne’e governu presiza tau osan iha banku hodi fó kreditu ba setór privadu sira ne’ebé hakarak halo abilidade iha produsaun agrikultura nian.

Antes ne’e prezidente bankada CNRT Patrocino Fernandes hatete, VIII governu konstituisionál ninia kapasidade fraku iha ezekusaun OJE 2020, tanba atinje de’it 48.8% no sei iha saldu milaun U$ 690.27, maibé governu governu dada hotu osan husi fundu petroliferu.

“Tuir loloos ita investe ona iha merkadu finanseira, nune’e sei fó retornu ba konta Fundu Petrolíferu, liu-liu iha situasaun ne’ebé ita sei depende hela ba fundu soberanu ida ne’e,” nia informa.