Diretór Nasionál Saúde Públika, Frederico Bosco hateten, husi  saúde públika ninia haree katak,tren kazu dengue ne’ebé mosu iha tinan ida ne’e ho númeru ne’ebé aas tebesmai husi fatór barak.

“Ita nia urbanizasaun ne’ebé mak iha ema barak liu iha uma ida kuaze ema na’in 8 to’o 10.Ida ne’e mós impaktu ne’ebé bele fó tempu ba kazu ne’e da’et sa’e makás,” nia hateten liu husi diskursu, iha lansamentu Matadalan ba Jestaun Klinika Moras Dengue, iha Salaun Novu Turizmu, Segunda (07/03).

Fatór seluk mós, populasaun nia asesu ba bee moos sei menus hela, ida ne’e automatikamente halo povu barak mak rai de’it bee iha fatin, ida ne’e tanba sistema armazenamentu bee mai ladun rutina, entaun komunidade tenke rai bee iha tanki.

Alende ne’e, produtu biogradavel sira ka foer sira ne’ebé mak populasaun sira soe arbiru iha sidade laran tanba manazenamentu ladun di’ak iha nível nasionál nian, entaun bele hamosu no hasa’e taxa dengue.

Fator ambientál ne’ebé mai husi mudansa klimátika, iha papel importante ema hotu tenke haree mak, iha loron ida rua udan hafoin para, depois hamosu aqua estankadu, entaun bele hamosu kazu kontinua sa’e makaas.

“Ita nia populasaun sira nia koñesimentu ne’ebé menus tebes, fatores sira ne’e mak bele hamosu dengue sa’e beibeik iha populasaun nia leet,” nia hateten tán.

Nune’e mós, Diresaun Nasionál Kontrolu Doensa hamutuk ho Diresaun Nasionál Saúde Públika, servisu hamutuk atu halo vizilánsia ba susuk, ne’ebé husi Dezembru 2021 mai Janeiru 2022 ekipa antimolojia halo vijilansia no identifika susuk aeres ho tipu rua ne’ebé sirkula iha TL.

Ho problema sira ne’e MS uza estratejia tolu hoa halo mobilizasaun ba komunidade, hanesan fó edukasaun saúde na familia no kontrola ho métodu, tipu rua mak larva kontrolu, adultu ikus liu mak case manajement.

Tuir dadus husi  Ministériu Saúde liu husi Departamentu Vijilánsia Epidemolojia, iha loron 06 Marsu tinan ne’e, rejista kazu dengue hamutuk 2.772 husi kazu ne’e labarik hamutuk  33 mak lakon ona vida.

Husi kazu dengue 2.772 ne’e, maioria rejista iha kapitál Dili ne’ebé kazu hamutuk hotu 1.805, tuir Manatutu ho kazu 153, Baukau 125, Manufahi ho kazu 120, Lautém kazu 100,Kovalima 92, Ermera 90, Likisa kazu 85, Aileu kazu 69, Viekeke kazu 53, Ainaru kazu 40, Bobonaru kazu 37, RAEOA ho kazu 3.