Maske hato’o protidaun atu defende, maibé Rede Feto sei haree ba kestaun procedural no mekanizmu, karik mosu diskriminasaun ruma foin mak organizasaun ne’e halo asaun.

"Hanesan instituisaun ita respeita sira-nia desizaun maibé se kuandu haree ba kestaun prosedural ka mekanismu balun mak hamosu diskriminasaun ka la tuir prosesu legal ne'ebé mak iha, depois Rede Feto fó nia pontu de vista," dehan Prezidente Konsellu Diretiva Rede Feto, Yasinta Luzina iha nia knar-fatin, Kaikoli, Kuarta (25/11).

Nia afirma, hanesan organizasaun ne’ebé serbisu maka’as hodi eleva prestasaun feto iha vida publiku no polítika, Rede Feto sei haree karik iha diskriminasaun ruma hasoru feto sira.

"Ita sei harew ba kestaun ida ne'e maibé agora daudauk ami seidauk bele fó komentáriu tanba ami rasik seidauk akompaña, maibé ita sei haree hamutuk ho membru sira kona-ba asuntu ida ne’e," nia deklara.

CNRT: Ezonerasaun sai Karatér Fretilin

Relasiona Prezidente Parlamentu Aniceto Guterres halo ezonerasaun ba Sekretária Jerál Parlamentu Nasionál Cedelizia Faria dos Santos, Bankada CNRT konsidera Fretilin karatér ezonerasaun.

Vise-Prezidente Parlamentu Nasionál, Patrocíno dos Reis Fernandes hateten, Bankada CNRT haree ezonerasaun ne’e laós ona buat foun.

“Ida-ne’e duni mak karakter Fretilin ne’ebé  la’ós buat foun, ne’ebé nia atu hasai horisehik, atu hasai ohin ne’e, CNRT hatene nanis ona,” dehan Deputadu Patrocíno Fernandes, iha Parlamentu Nasionál, Kuarta (25/11).

Nia dehan, durante Bankada CNRT haree  katak ezenerasaun mak  FRETILIN sira nia servisu, hamoos iha Ministériu sira, agora mai hamoos iha Parlamentu Nasionál, maibé ida-ne’e iha politika normal.

Tanba foti pozisaun ida ne’ebé risku bele korta dalan konstitusaun nia objetivu klaru ona katak halo ezonerasaun fatin hotu-hotu.

Nia dehan, hanoin hot-hotu hatene liuhusi selesaun ida mak Cedelizia Faria dos Santos ba assume kargu Sekretária Jerál Parlamentu Nasionál, maibé lakohi komenta viola rejimentu Parlamentu Nasionál no Konstitusionál.

Tanba lei ne’ebé aas liu iha nasaun mak konstitusaun-RDTL, se konstituisaun repúblika ema bele viola, buat ida rejimentu no internu Parlamentu nasionál ne’e haree la vale ona.

“Hau hanoin Cedelizia la’ós nia nu’udar kuadru ruma iha partidu CNRT nian, maibé partidu CNRT ba povu no sidadaun ne’ebé deit mak hasoru injustisa, CNRT iha ninia kotuk,” tenik nia.

Prezidente Bankada Fretilin, Francisco Miranda Branco hateten,  hanoin ezonerasaun ne’e prezidente Parlamentu Nasionál nian.

“Tuir loloos konkursu públiku  kestionavel,  prosesu iha parte ida la konkorda ami rekursu hela ba Ministériu Públiku  ne’ebé hau hanoin ita para deit iha ne’e, klarifikasaun klaru liu husi Prezidente Parlamentu,” dehan nia.

Molok ne’e, Prezidente Parlamentu Nasionál Aniceto Longuinhos Guterres Lopes hasai karta ezonerasaun ba Sekretaria Jeral Parlamentu Nasionál Cedelizia Faria dos Santos.

Tuir komunikadu imprensa ne’ebé jornal INDEPENDENTE asesu iha Tersa (24/11), Prezidente PN iha 24 Novembru 2020 liu-husi despaixu númeru 30/2020/PPN, halo destituisaun ba Sekretária Jerál PN Cedelizia Faria dos Santos.

Komunikadu ne’e dehan, Prezidente PN halo destituisaun bazeia ba nú. 3 artigu 23, Lei nú. 12/2017,  24 Maiu, ne'ebé hatete katak Sekretáriu-Jerál bele destituidu tanba justa kauza.

“De faktu iha duni justa kauza mak justifika Prezidente foti desizaun ida ne'e. Iha ámbitu violasaun ba lei organizasaun no funsionamentu administrasaun parlamentár, viola rejimentu Parlamentu Nasionál artigu 85,” ” komunikadu ne’e hatete.

Komunikadu ne’e hatutan, faktus seluk ne’ebé sai razaun Prezidente PN ezonera Cedelizia mak; dahuluk, Sekretária Jerál hatudu abuzu ba nia funsaun sira ká halo intervensaun ba kompeténsia Gabinete Seguransa ni'an ne’ebé tutela direta ba Prezidente Parlamentu Nasionál.

Daruak, Sekretária-Jerál la dezenpeña nia funsaun koordenasaun servisu regulár ho Prezidente Parlamentu Nasionál ne'ebé mós nu'udar Prezidente ba Konsellu Administrasaun.

Datoluk, Sekretária Jerál Parlamentu Nasionál liu-husi nia despaixu iha loron 15 Maiu 2020, fó instrusaun ba funsionáriu Parlamentu Nasionál hodi boikota funsionamentu nomál plenária, liu-liu orienta hodi halo paralizasaun ba sistema sonoro no apoiu seluk ba plenária iha loron 18 no 19 Maiu 2020.

Dahaat, Sekretária-Jerál Parlamentu Nasionál la obedese ba orientasaun superiór, demonstra laiha responsablidade durante enerjia elétrika avaria, inklui mákina fotokopiadora, ar kondisionadu no abastesimentu ba bee iha Parlamentu Nasionál.

Hafoin ezonera Cedelizia, Prezidente PN nomeia Adelino Afonso de Jesus ba Sekretáriu Jerál PN foun.

“Prezidente Parlamentu Nasionál Aniceto Longuinhos Guterres Lopes halo kedas despaixu nú. 31/2020/V/PPN hodi nomeia Señor Adelino Afonso de Jesus, tékniku superiór parlamentár asistente, eskalaun 3, husi kuadru permanente funsionáriu Sekretariadu Jerál Parlamentu Nasionál no iha tempu badak sei entrega kargu husi Sekretária Jerál sesante ba Sekretáriu Jerál foun,” dehan Komunikadu ne’e.

Ba ezonerasaun ne’e, Sekjer Cedelizia hatete, nia simu ona karta ezonerasaun husi Prezidente PN iha Tersa (24/11), tuku 10 ho balun.

“Ohin dadersan mak ha’u simu, maizumenus oras 10 meia, ha’u simu karta husi ita-nia prezidente Parlamentu kona-ba ezonerasaun ida ne’e, karta ida ne’e data loron 24, signifika katak ohin loron ha’u tenke sai kedas,” dehan Cedelizia iha PN.

Kona-ba razaun ezonerasaun, nia dehan, iha karta ne’ebé nia simu Prezidente PN fó razaun tanba nu’udar Sekjer nia la fasilita plenaria iha 18 no 19 Maiu 2020 no problema ahi ne’ebé mate-lakan iha PN.

“Ha’u hanoin razaun sira ne’e la justu no mós administrativu ne’e ha’u labele simu notifikasaun agora atu sai kedas ne’e, ha’u ladauk oho ema ida, ne’e la’ós krime, entaun ha’u hanoin katak ha’u sei lori prosesu ne’e ba oin, ne’ebé konstitusaun fó dalan,” nia informa.

Tuir Cedelizia nia sai Sekjer PN liu husi prosesu aplikasaun vaga no prosesu legal ne’ebé mak iha, no ninia nomeiasaun ne’e ba lezislatura ida.

“Ha’u rasik lori ha’u-nia CV aplay iha ne’e no ha’u liu husi eleisaun prosesu hirak mak ha’u sai Sekretaria Jerál, la’ós partidu ida mak nomeia ha’u mai direta. Ha’u-nia nomeasaun ne’e pur lezislatura, katak maske prezidente Parlamentu bele troka, maibé lezislatura ida ne’e seidauk troka,” katak nia.

Tan ne’e, hanesan juventude ida ne’ebé mai husi familia ne’ebé mak funda mós nasaun ne’e, hanesan mós sobrevivente 12 Novembru, maske agora seidauk rejistu, prontu lori prosesu ne’e hodi defende lia loos.

“Ha’u sei buka ha’u-nia advogadu depois lori ba tribunál mak bele deside katak buat ne’e loos ka sala,” nia deklara.