Arguidu ida ho naran DSS nu’udar na'in ba kompañia TA ne’ebé konstrui fatin lixu públiku sanulu (10) iha Munisípiu Likisá. Tuir akuzasaun husi Ministériu Públiku katak, arguidu CJSP hahú servisu iha AND kuaze tinan 2010.
Arguidu JFLS servisu hanesan funsionáriu iha ADN no iha tinan 2013 nu’udar koordenadór ADN Munisípiu Likisá. Arguidu JMG servisu hanesan funsionáriu iha ADN no iha tinan 2013 nu’udar Xefe Departamentu Diresaun Verifikasaun ADN.
Iha tinan 2013, Governu liuhusi Ministériu Estatál implementa projetu PDID iha territóriu timor laran tomak.
Iha Munisípiu Likisá antes implementa projetu PDID, arguidu CJSP nu’udar tékniku planu dezenvolvimentu integradu distritál Likisá hamutuk PJM, DFS halo uluk levantamentu fatin ne’ebé destinadu atu implementa projetu ne’e.
Ba projetu konstrusaun lixu iha fatin públiku iha planu administrativu arguidu CJSP mak prepara dezeñu Bill of Quantity (BoQ). Kompañia ba konstrusaun halo fatin lixu nian hamutuk 10 ho montante kada lixu USD $4.875. Prepara tiha dezeñu BoQ, arguidu CJSP submete ba iha Ministériu Estatál husi diresaun DNDD hodi haruka ba ADN.
Tuir regra normál, hafoin submete dezenu ho BoQ ba AND, tékniku sira husi ADN ne’ebé prezide husi arguidu JFLS halo fali verifikasaun ba BoQ ho dezeñu refere no iha momentu ne'ebá sira halo mudansa ba orsamentu ne’ebé propoin ona husi arguidu CJSP hamutuk USD $46,502 sa'e ba montante USD $54.702.
Arguidu JFLS mak halo alterasaun ba montante sira ne’e. Iha momentu ne'ebá kompañia 11 mak hatama dokumentu ba konkursu projetu ne’e. Husi kompañia 11 ne’e hafoin halo selesaun dokumentu maka kompañia TA mak sai manan nain ba projetu ne’e.
Kompañia konsege konstrui projetu tuir kontratu ne’ebé konstrui ona ho governu no finaliza iha loron 3 Outubru 2013.
Hafoin finaliza konstrusaun ne’e iha loron 5 Outubru 2013, liuhusi AA nu’udar Vise-Koordenadór ADN submete pedidu ne’e ba ADN nasionál hodi halo pagamentu 100% ba arguidu DSS.
Hafoin pagamentu total 90% ba kompañia, PAC ne’ebé troka arguidu JFLS nu’udar Koordenadór ADN Munisípiu Likisá deteta iha fallansu estimasaun husi arguidu JFLS no orsamentu ho totál USD $4.702ne’e la konstrui ba lixu fatin 10.
Konsekuénsia husi arguidu sira nia hahalok ne’e Estadu hetan prejuizu ho montante USD $24.394. Tanba ne’e, Ministériu Públiku akuza arguidu sira ba krime burla agravadu ne’ebé previstu iha artigu 267 husi kódigu penál. Ba kazu ida ne’e arguidu sira presta deklarasaun ona iha antes primeiru julgamentu.
Nune’e mós testemuña AA deklara iha tribunál katak, momentu ne’e iha duni fallansu osan konstrusaun ne’e, depois ADN halo pagamentu ba kompañia ne’e 100% mak foin deteta fallansu no osan ba projetu ne’e sei iha restu hamutuk USD $4.702.
“Ami deteta tiha liu semana rua ha’u informa ba ha’u nia superiór sira no bolu kedas kompañia ne’e mai ami husu katak konstrusaun hotu ona pagamentu 100%, maibé projetu ne’e seidauk entrega mai ADN, tanba ne’e kontajen osan liu ami haruka devolve osan lae aumenta servisu, no aumenta tan lixu ualu (8)”, dehan testemuña iha sala julgamentu TDD.
Nia esplika, maibé kompañia ne’e lakohi entaun prosesu ne’e ba oin mak foin kompañia aumenta tan lixu ualu ne’e.
Rona tiha testemuña, tribunál adia julgamentu ne’e ba loron 5 Novembru 2019 tuku 11:00 hodi rona fali testemuña sira seluk. Audiénsia julgamentu prezide husi koletivu, Maria Solana, António do Carmo, Ivan Suritay, Ministériu Públiku reprezenta husi prokuradór Jacinto Babo, arguidu sira hetan asisténsia legál husi Defensór Públiku.
